Milyen_legyen_Budapest

Milyen legyen Budapest?

Tarlós István főpolgármester szerint a fővárosban a következő évek legsürgetőbb megoldandó feladata a belvárosi autóforgalom korlátozása, továbbá a 4-es metró befejezése. A városvezető Budapest jelenlegi lehetőségeit vázolta, míg Finta József építész egy átfogó fejlesztési stratégia kidolgozásának szükségességéről beszélt a Barabás Villában rendezett tanácskozáson.

Katasztrofális szerződések és kötelezettségvállalások terhelik a fővárost, a közvetlen banki adósság mintegy 200 milliárd forint, és ennél is nagyobb a BKV belső – elsősorban az elmaradt fejlesztésekből adódó – adósságállománya, amely több százmilliárd forint. A cég még az idén összedől, ha nem kap kormányzati segítséget. Tarlós István főpolgármester festette ezt a nem túl derűs képet a Baross Gábor Társaság idei első összejövetelén, amely a főváros fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott. A Barabás Villa rendezvénytermében szinte mozdulni sem lehetett, rengeteg érdeklődő kíváncsi volt a főpolgármester, valamint az általa életre keltett építésztanács vezetője, Finta József gondolataira.
Budapest költségvetési hiánya 162 milliárd forint, ami nyolc kerület költségvetési főösszegének felel meg; takarékoskodni kell tehát szinte minden területen. A közterületek és zöldterületek rendjére, tisztaságára ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítanak, erre biztosan lesz pénz – hangsúlyozta Tarlós, aki a ciklus legfontosabb feladatai között említette a belvárosi autóforgalom korlátozását, a 4-es metró befejezését, P+R parkolók építését, villamosvonalak összekötését, valamint az egységes parkolási rendszer kialakítását.
A főpolgármester szerint a város egységes fejlődését gátolja a jelenlegi közigazgatási rendszer. Mint fogalmazott, „itt 24 felé forgácsolódnak a források, 24 stílus, 24 koncepció, ideológia, módszer és érdekcsoport” jelenik meg. Úgy véli, csak azokat az ügyeket lenne szabad a kerületeknél hagyni, amelyeket kizárólag helyben lehet intézni. A budapesti úthálózatot például át kellene adni a fővárosi önkormányzatnak, különben nem lehet egységes parkolási rendszert kialakítani, egységes útfelújítási programot megtervezni és végrehajtani.
A városok világversenyében csak a legfontosabbak maradhatnak állva, Budapest azonban ma „nem fontos” – ezek már a főpolgármester által várostervezési feladatokra felkért építésztanácsot vezető Finta József szavai. Mint mondta, a város pozíciói az elmúlt húsz évben romlottak, pedig adottságai kiválóak: logisztikai szempontból ideális helyen fekszik, hiszen számos tranzitútvonal metszi itt egymást, a gyönyörű táj és építészeti környezet, a pezsgő kulturális élet révén pedig Közép-Európa kulturális fővárosává válhatna.
Az elmúlt két évtized fejlesztései ad hoc-jellegűek voltak, nem alakult ki egy Budapest-stratégia, jövőkép, amely meghatározza, milyen pozíciót szeretnénk elérni Európában, milyen környezetben szeretnénk élni. Finta meggyőződése, hogy a város fontossága és az élhetőség nem feszül egymásnak – példaként Bécset, Münchent, Barcelonát említette.
A városfejlesztés során az építész szerint figyelmet kellene fordítani egyebek között a Dunával való kapcsolat megteremtésére, a budai Vár újraélesztésére, az eklektikus és szecessziós épületek védelmére, valamint a lakótelepek rehabilitációjára. Mindezek mellett „fel kell piszkálni a polgári energiákat”: el kellene érni, hogy az itt élők érezzék sajátjuknak a várost, mindenki segítsen rendben tartani a lakókörnyezetét.

z.