Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Nem szélmalomharc

Szigorúan szabályozza a közterületek használatának rendjét az önkormányzat. A vonatkozó kerületi rendelet értelmében a közterület-felügyelők fellépnek az utcákat és a zöldfelületeket életvitelszerűen használókkal, illetve a közterületeken italozókkal, szemetelőkkel szemben. A szabályok alól a Hegyvidéken időről időre feltűnő hajléktalanok sem vonhatják ki magukat.

Nem_szelmalomharcA járőrfeladatok keretében napi rendszerességgel ellenőrzik a fedél nélküliek körében kedvelt búvóhelyeket a hegyvidéki közterület-felügyelők. Kényszerítő eszközöket nem alkalmazhatnak, elsősorban annyit tehetnek, hogy szép szóval megpróbálják rábeszélni a hajléktalanokat a távozásra.
A közterület életvitelszerű használata és az ezzel legtöbbször együtt járó környezetszennyezés, szemetelés, illetve közterületi italozás miatt ugyanakkor megbüntethetik az utcán élőket, azonban a szabálysértési bírság behajtására kevés az esély, ezért sokszor visszatartó ereje sincs – tudtuk meg a Hegyvidéki Közterület-felügyelet vezetőjétől. Dávid Gábor elmondta, hogy éppen ezért a fedél nélküliekkel szemben nem minden esetben élnek ezzel a lehetőséggel, inkább a már meglévő hajléktalantanyák és a szóba jöhető búvóhelyek felszámolására, lezárására törekednek. A módszeres munkának egyre inkább meglátszik az eredménye, az elmúlt évekhez képest lényegesen kevesebb hajléktalannal találkozni a kerületben.
„Rengeteg apró eredményt értünk el, még ha átütő sikerről egyelőre nem is számolhatok be. Jelenleg tíz alatt van a kerületben huzamosabb ideje élő fedél nélküliek száma, és azon vagyunk, hogy ez még tovább csökkenjen” – hangsúlyozta Dávid Gábor. Hozzátette: az utcákon, közparkokban, játszótereken vagy a házak beugróiban sikerült megszüntetni a korábban gyakori ottlakást, azonban az eldugottabb, a kíváncsi szemek elől rejtve maradó közterületeken még mindig találni kartonlapokból vagy fóliából összetákolt hajléktalankalyibát. Ilyen helyszín a Gyógyfürdő utca, ahol tavaly két alkalmi szállást számolt fel az önkormányzat, néhány hónappal később azonban újra beköltöztek a hajléktalanok – igaz, ezúttal csak egy sátrat építettek fel.
Szintén kedvelt hely a Pinty utca felső része, ahol egy fővárosi tulajdonú telek húzódik, illetve elhagyott magánházak állnak. Itt parkol az a rendszám nélküli lakókocsi is, amelynek ugyan nincs engedélye, mégis kiépített hozzá villanyórát az ELMŰ. A lakókocsi bérlői azt mondják, rendelkeznek a szükséges papírokkal, egyelőre azonban nem tudták bemutatni ezeket. A rendeletben meghatározott határidőt követően a lakókocsit elszállíttatja a közterület-felügyelet.
Sokat javult a helyzet a Zugligeti úton, ahol az üresen álló egykori villamos-végállomás épületébe előszeretettel költöztek be hívatlan látogatók. Az önkormányzat rácsokat szerelt fel a bejárati ajtókra, illetve lezárta a nyílászárókat, míg a közterület-felügyelet emberei mindennap átvizsgálják a helyiségeket. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi hetekben sikerült kiszorítani az épületből a hajléktalanokat.
„Néha úgy tűnhet, szélmalomharcot folytatunk, hiszen a felszámolt hajléktalantanyák egy részét újra elfoglalják. Ez azonban csak rövid ideig van így, hiszen az állandó ellenőrzéseket az új lakók is megelégelik, és maguktól továbbállnak. Működik a »forródrót« is, a fedél nélküliek tudják, hogy a Hegyvidéken betartatjuk a szabályokat” – mondta Dávid Gábor, aki szerint hatékonyak a takarítási akciók is, amikor előzetes figyelmeztetést követően elszállítják a hajléktalanok holmiját.

mm.