Díjplafon a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban
A fejlesztések eredményeképpen az előző évekhez képest idén harminc százalékkal többen vehetik igénybe a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A szociálisan rászorulók számára a szolgáltatás továbbra is ingyenes, de a kedvezmények nélküli teljes összegű térítési díj sem haladhatja meg az ellátásban részesülő nyugdíjának két százalékát.
A házi segítségnyújtás térítési díjaival kapcsolatban kérte segítségünket egy idős olvasónk. Levelében azt kifogásolta, hogy magas nyugdíja miatt, a kétszázalékos díjplafonra hivatkozva, a gondozási központ előzetesen havonta közel négyezer ezer forint térítési díjat állapított meg számára.
Lapunk utánajárt a panasznak, és kiderült, hogy a hölgyet először rosszul tájékoztatták, természetesen a fizetéskor már a rendeletben előírt napi hatvan forintot kérték tőle. A polgármesteri hivatal népjóléti irodáját vezető Müller Csaba tájékoztatása szerint a félreértés abból adódott, hogy a szociális törvény értelmében jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében a személyi térítési díj (a rendeletben meghatározottak szerinti kiszámítását követően) nem haladhatja meg a jövedelem két százalékát. Azaz ennél nagyobb összeget nem lehet kérni az ellátásban részesülőtől, kevesebbet azonban igen.
Így tesz a Hegyvidéki Önkormányzat, amikor a szolgáltatást igénybe vevőket jövedelmük alapján három díjkategóriába sorolja. Az öregségi nyugdíjminimum százötven százalékánál (jelenleg 42 750 forintnál) kisebb jövedelem esetén a szolgáltatás ingyenes, míg a nyugdíjminimum háromszorosáig negyven százalék engedmény jár. Az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők teljes térítési díjat, idén naponta hatvan forintot fizetnek, a teljes havi költségük ugyanakkor nem haladhatja meg összes bevételük két százalékát. Ez azt jelenti, hogy a kilencvenezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők számára is legfeljebb havi 1800 forintba kerül a szolgáltatás.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételéhez háziorvos javaslat szükséges. A rendelkezésre álló helyek függvényében előnyt élveznek a hatvanöt év feletti egyedül állók, illetve a súlyos fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek.
(m.)