Norvég pedagógusok a Táltosban
Norvég óvodapedagógusok látogattak Magyarországra, hogy tanulmányozzák a Kodály-módszer hazai alkalmazását. Jó híre miatt a vendégek a hegyvidéki Táltos Óvodát keresték fel, ahol a gyerekek készségeinek komplex fejlesztésében nagy hangsúlyt helyeznek az ének–zenei nevelésre.
„Menetel az ezred, döng a lépés, jobb-bal, jobb-bal, hátraarc! Bum-bum, szólnak ólompuskák, mennydörög az ágyú, áll a harc” – dalolták együtt az ovisok, miközben az óvónő vezetésével libasorban meneteltek a székek, asztalok között. A Táltos Óvoda „sárga csoportjába” járó gyerekek március 15-e alkalmából énekeltek katonadalokat, honvédnótákat a hozzájuk látogató vendégeknek. Norvég óvodapedagógusok, valamint a Hegyvidéki Önkormányzat képviselői, Fonti Krisztina alpolgármester és Sikota Krisztina, az oktatási és kulturális bizottság elnöke tekintették meg a kedves produkciót.
"A gyerekek egy héten át készültek nemzeti ünnepünkre: kokárdákat, papírzacskókból huszárbábokat készítettek, valamint verseket, énekeket tanultak" – mondta Borszéki Klára, a Táltos vezetője. A norvég vendégek azért jöttek, hogy a világszerte ismert Kodály-módszert a legautentikusabb helyen, Magyarországon tanulmányozzák. Egy pedagógus javaslatára választották tanulmányútjuk céljául a Táltos Óvodát, ahol a gyerekek komplex képességfejlesztésének meghatározó elemét képezi a kodályi elveken nyugvó ének–zenei nevelés. A Kodály-módszer lényege, hogy már a legkisebb gyerekek is naponta énekelnek népdalokat, gyermekdalokat, hiszen ez ugyanolyan fontos a léleknek, mint a napi torna a testnek. A zenélés azonban nem külön, hanem más készségek fejlesztésével együtt zajlik, például – ahogy az idézett „menetelős” dal esetében – mozgással egybekötve.
"Mi is sokat énekelünk a gyerekekkel az óvodában" – mesélte Linda Kramer, a norvég pedagóguscsapat vezetője. Az Oslóhoz közeli Asker település L’Eikestua nevű alapítványi óvodájának igazgatója arról számolt be, hogy a Kodály-módszerből merítve szeretnék új elemekkel gazdagítani foglalkozásaikat. Náluk egyébként az óvodák már egészen kicsi gyerekekkel is foglalkoznak, 1-től 5 éves korig gondozzák őket.
Az olajban gazdag Norvégia az ENSZ felmerései szerint évek óta vezeti a legmagasabb életszínvonalú országok listáját: 81 év várható élettartamával, a közel 60 ezer dolláros éves átlagjövedelemmel és az emberek magas szintű képzettségével (átlagosan 12,6 iskolaévvel) tavaly is az első helyre került az összesített világrangsorban. Az országban csaknem minden gyermek számára biztosítani tudják a maximált díjú állami és magánóvodai elhelyezést, ezzel is segítve a gyermekvállalást – a születési ráta ott az egyik legmagasabb Európában.
Az óvodai férőhelyeket az elmúlt években gyors ütemben bővítették, ennek eredménye, hogy míg 2003-ban az 1 és 5 év közötti gyerekek 69 százaléka járt óvodába, addig öt esztendővel később már 87% volt ez az arány. A gyors iramú bővítés kapcsán arról folyt vita Norvégiában, hogy ez nem hat-e kedvezőtlenül az óvodák minőségére, ugyanis az új intézmények nem tudtak kellő számú képzett nevelőt felvenni – mindössze minden harmadik óvodai alkalmazott rendelkezik megfelelő képesítéssel. Az oktatáspolitika ezért az óvodai építkezések helyett ma már inkább a magasabb színvonal biztosítására igyekszik hangsúlyt helyezni, 2009-ben törvényjavaslat is született az óvodák minőségi követelményeiről.
z.