Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Hegyvidéki hatodikosok és nyolcadikosok: jeles!

A kerületi önkormányzati általános iskolák kimagasló eredményeket értek el a 2010-es Országos Kompetenciamérésen.

Immár hagyománnyá vált, hogy az Országos Kompetenciamérés eredményeiről beszámolunk olvasóinknak. Minden év márciusában hozzák nyilvánosságra azoknak az előző év májusában megírt matematika- és szövegértési teszteknek az eredményeit, amelyeket az Oktatási Hivatal központilag értékelt. Az eredményekből elemzéseket készítenek, amelyekhez már nemcsak az iskolák és fenntartóik, de bárki hozzájuthat a www.kompetenciameres.hu honlapon.
Az országos mérés 2001 őszén kezdődött, és 2010. május végén nyolcadik alkalommal került rá sor. 2008 tavasza óta a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamokon teljes körűvé vált az országos mérés, ennek jelentősége abban is megnyilvánul, hogy a közoktatási törvény rendelkezik a mérés kötelező voltáról az adott évfolyamokon.
A kompetenciaméréshez 2006 óta az országos készség- és képességmérés is csatlakozott, amely a kompetenciaméréssel egy időben a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálja. A felmérés az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiakra terjedt ki: olvasáskészség, íráskészség, számolási készség, rendszerező és kombinatív képesség. Minden negyedikes megírja a teszteket, de csak kétszáz véletlenszerűen kiválasztott iskola dolgozatait értékelik központilag. Mivel önkormányzati iskoláinkból senki nem került be a kiválasztottak közé, így kerületi eredményekről nem tudunk beszámolni. Bemutatjuk viszont a kerület hét önkormányzati iskolája 6. és 8. évfolyamainak teljesítményét.
A feladatlapok azt mérik, hogy a diákok milyen szinten képesek anyanyelvi, elsősorban szövegértési képességeiket, illetve matematikai eszköztudásukat hétköznapi problémák megoldására alkalmazni.
A szövegértési tesztben többféle szöveg szerepel, amelyekhez 5-8 kérdés tartozik. A kérdések azt vizsgálják, hogy megértette-e a diák a szöveg tartalmát, vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.
Matematikai eszköztudás területén pedig a kitűzött feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma megoldását (ehhez a hétköznapi problémát le kell „fordítani” a matematika nyelvére) és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól, a matematika különböző területeit (geometria, mértékegységek, valószínűség stb.) érintve. A megoldás kommunikálása azt jelenti, hogy indokolni kell a megoldást, bizonyítani annak helyességét. Szóval, nem az iskolában tanult fogalmakat, tételeket kérik számon!
A 2010-es Országos Kompetenciamérésen közel 3000 iskola 400 ezernél több diákja vett részt. A továbbiakban a kerület hatodik és nyolcadik osztályosainak átlagteljesítményét mutatjuk be mindkét kompetenciaterületen, egyúttal össze is hasonlítjuk ezeket az országos és a budapesti átlagokkal, valamint a három szomszédos kerület teljesítményével.
A kerület önkormányzati iskoláiban a 232 hatodikos tanuló közül 15-en mentesültek a teszt megírása alól, 210 diák vett részt a mérésen.

Hegyvideki_hatodikosok_es_nyolcadikosok_jeles_abra1
1. ábra

A kerület hatodikosai matematikából 1637 képességpontot értek el, ami lényegesen jobb az országos (1498 pont) és a budapesti általános iskolák (1547 pont) átlagánál. Az is jól látszik az 1. ábráról, hogy mindhárom vizsgált kerület eredményét jelentősen meghaladja kerületünk teljesítménye.

Budapesten 65 fenntartó működtet általános iskolát. Közülük mindössze egy olyan van, amelynek hatodikosai matematikából (szignifikánsan) jobb átlagot értek el kerületünknél.

Hegyvideki_hatodikosok_es_nyolcadikosok_jeles_abra2
2. ábra

Anyanyelvi kompetenciáik is magas szintet mutatnak: az 1663 pontos kerületi átlag 180 ponttal haladja meg az országos, 120 ponttal a budapesti átlagot. A négy kerület eredménysorrendjében is az első helyet foglalja el a XII. kerület (2. ábra).

A budapesti 65 iskolafenntartó közül egyetlen egy sem ért el (szignifikánsan) jobb átlagot a hatodikosok szövegértés-átlaga alapján! Ez az eredmény a kerület mindegyik oktatási intézményében a teljes tantestület munkáját dicséri.

A kerület 221 nyolcadikosai közül 192 diák írta meg a mérési teszteket, kilencen különböző okokból felmentést kaptak.

Hegyvideki_hatodikosok_es_nyolcadikosok_jeles_abra3
3. ábra

A nyolcadikosok matematikaeredményei alapján a kerület „fölénye” hasonló a hatodikosokéhoz. Az már szinte természetes, hogy az országos (1622 pont) és a budapesti (1653 pont) átlagteljesítménynél jobb a kerület átlaga (1790 pont), és hogy mindegyik szomszédos kerület eredményét is sok-sok ponttal meghaladja (3. ábra).

Hegyvideki_hatodikosok_es_nyolcadikosok_jeles_abra4
4. ábra

A 8. évfolyamok 1730 pontos szövegértési átlaga 110-150 ponttal jobb a budapesti, illetve az országos átlagnál. A szomszédos kerületek önkormányzati iskoláiban is szép eredmények születtek, de ezek mind elmaradnak a Hegyvidéki Önkormányzat iskoláinak teljesítményétől (4. ábra).
A kerület eredményei olyan kimagaslóan jók, hogy a budapesti iskolafenntartók között csupán egy olyan van, amelyik a nyolcadikosok matematikaátlaga alapján határozottan jobb a XII. kerületi önkormányzaténál. Szövegértésből pedig egyetlen fenntartó sem ért el jobb átlagot a nyolcadikosok teljesítménye alapján. Ez a megoszlás a hatodikos évfolyamok teljesítményével azonos.
A 8. évfolyamok kitűnő eredményein túl még az is nagy siker, hogy az előző (2009-es) mérési eredményeik alapján a szomszédos kerületekkel alkotott rangsorban mindkét kompetenciaterületen a második helyen voltak, és ezt is sikerült megjavítaniuk az iskoláknak.
A 2010-es országos mérés egyik újdonsága, hogy a tanulók egyéni fejlődése is nyomon követhető már, hiszen a 2008-ban hatodikos diákok 2010-ben nyolcadikosok voltak. Így a tanuló mérési azonosítója segítségével a szülők is megnézhetik, hogy gyermekük a két fontos kompetenciaterületen mennyit fejlődött két év alatt.

*

Az iskolák együttes eredményessége után megnézzük az intézmények saját eredményeit, és kiemelünk a sok paraméter közül néhány fontos jellemzőt.

Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium hatodikosai és nyolcadikosai szövegértésből értek el kimagasló eredményt, mindössze néhány (3, illetve 4) budapesti általános iskola teljesített jobban náluk. Tanáraik nagyon egyenletesen fejlesztették anyanyelvi kompetenciáikat, képességeloszlásuk homogén. Matematikából a 6. osztály az iskolák eredménysorrendjében a felső harmadban, a 8. osztály a középmezőnyben foglalja el pozícióját.

A Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola 6. osztályosai matematikából és szövegértésből kiváló teljesítményt nyújtottak. Magas képességátlaguknak köszönhetően csak 4 budapesti általános iskola jobb náluk (szignifikánsan). A hozzáadott pedagógiai érték pozitív (matematika: +66, szövegértés: +36), azaz tanáraik jobb eredményt értek el velük a családi hátterük alapján várhatónál. A nyolcadikos osztály teljesítménye is jó, mindkét kompetenciaterületen a felső harmadban van.

A Németvölgyi Általános Iskolában a 6. és 8. osztályosok kiemelkedő teljesítményt értek el nemcsak a többi budapesti általános iskolához, de önmagukhoz képest is. Alig néhány budapesti intézmény ért el náluk jobb eredményt, sőt, a hatodikosoknál szövegértésből egyetlen fővárosi iskola eredménye sem jobb. Előző mérési eredményeiket jelentősen megjavították, és a hozzáadott pedagógiai érték minden teszten magas pozitív érték: +80 és +191 közötti. Az egyéni teljesítmények képességskálán való eloszlása nagyon jó, mindenki elérte az alapszintet, ami a további ismeretszerzés alapja.

A Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Gimnázium két vizsgált évfolyama szövegértésből mutat nagyon magas színvonalat. Mindössze néhány budapesti iskola teljesítménye jobb náluk, a többieké gyengébb, vagy hozzájuk nagyon hasonló. Matematikából eredményeik jobbak az országos és a budapesti átlagnál. A nyolcadikosok mindkét teszten magasabb átlagot értek el az előző évi mérési eredményüknél.

A Virányos Általános Iskola hatodikos és nyolcadikos diákjai olyan eredményeket értek el az országos mérésen, hogy teljesítményükkel a legjobb iskolák között vannak. Mindkét kompetenciát jól fejlesztette diákjaiknál a tantestület. A nyolcadikos diákok mindkét teszten javítottak az előző mérési eredményeiken. A képességskálán megjelenített egyéni teljesítmények jó összképet mutatnak.

A Zugligeti Általános Iskola 6. és 8. osztályos tanulóinak matematikából és szövegértésből elért képességátlaga jobb az országos és a budapesti általános iskolák átlagánál, az iskolák eredménysorrendjében a legjobbak között vannak. Különösen szép a nyolcadikosok teljesítménye anyanyelvi kompetenciából: csak egy budapesti iskola teljesített náluk egyértelműen jobban. A 8. osztály mindkét mérési átlaga jelentősen jobb az előző évinél.

A Városmajori Gimnázium és Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskola nyolcadikos kisgimnazistái matematikából 1925 pontos, szövegértésből 1794 pontos átlagot értek el. Ezek a teljesítmények lényegesen jobbak a 6 évfolyamos gimnáziumok 8. osztályosainak országos átlagainál (matematika: 1755 pont, szövegértés: 1724 pont). Matematikából a két osztály 75%-a a képességskála két legmagasabb szintjére jutott, előző mérési eredményükhöz képest jelentősen javítottak. Anyanyelvi kompetenciaterületen a képzési típus iskoláinak eredménysorrendjében a legjobbak közt vannak, és a képességskála két legjobb szintjén teljesített a diákok közel kétharmada.

Az iskola 6. évfolyamából mindenki részt vett a mérésen, ami egyedülálló. Matematikából és szövegértésből a budapesti általános iskolák eredménysorrendjében a legjobbak között vannak, annyira, hogy szövegértésből egyetlen fővárosi iskola sem teljesített náluk jobban. A hozzáadott pedagógiai érték mindkét mérésen pozitív: +54, illetve +29.
A 8. évfolyamosok matematikából 200, szövegértésből 126 ponttal túlteljesítették a budapesti általános iskolák átlagát. Ez a kiemelkedő eredmény azt is jelenti, hogy mindössze 3, illetve 4 iskola teljesítménye jobb az övékénél. A hozzáadott pedagógiai értékek pozitívak, tehát a tantestület a diákok szövegértési és problémamegoldó képességeit kiválóan fejlesztette.

*

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a kerület önkormányzati iskoláinak összteljesítménye kiemelkedő. Ehhez a jó kerületi átlaghoz mindegyik iskola mindkét évfolyama pozitívan járult hozzá, nincs köztük egyetlen gyenge teljesítményű intézmény sem.
Az iskolák kompetenciamérési eredményeinek részletes elemzése pár héten belül a honlapjukon olvasható lesz. A központi jelentések segítik az iskolákat abban, hogy a két felmért területen objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket. Egyúttal érdemi tájékoztatót adnak az érdeklődő szülők számára is.