Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Farkasvolgy1

Hegyvidéki városrészek - Farkasvölgy

Sorozatunkban a XII. kerület városrészeit mutatjuk be. A Hegyvidéket tizenhét különböző terület alkotja, ezek története, kialakulása, földrajzi viszonyai számos érdekességet tartogatnak, ami nemcsak a helytörténet szerelmeseit, hanem valamennyi olvasónkat érdekelheti. A következő városrész Farkasvölgy, ahol egyes források szerint a középkorban valóban farkasok éltek.

A földrajzi értelemben vett Farkas-völgyön a XII. és a XI. kerület osztozik. A Széchenyi-hegy oldalában található völgy a gyermekvasút Normafa megállójától kezdődik, és egészen a Kelenföldi pályaudvarig tart, északnyugat-délkeleti fekvésű. Felső szakasza esik kerületünk területére; meredek hegyoldalak övezik, amelyek a leglátványosabban az Ördög-orom csaknem függőleges, kopár, dolomitsziklás részeinél láthatók. A felső részbe belenyúlik a csillebérci üdülőtelep, amelynek sétányokkal behálózott területe a Konkoly-Thege Miklós útig húzódik.
A Farkasvölgy városrész (így, egybeírva) a Széchenyi-hegy keleti lejtőjén, a Farkas-völgy északkeleti oldalán terül el. Határvonala az Edvi Illés utcán indul, és a Kázmér úton, majd a János Zsigmond utcában folytatódik. A Rácz Aladár útnál ér el a Hóvirág útra, ahol a temető kerítésének vonalát követi a Márton Áron térig, majd a Törökbálinti út vonalán ér vissza az Edvi Illés utcához.
Természeti érdekessége a Farkasvölgyi-sziklaüreg. Ennek bejárata egy régi, ma már nem jelzett turistaút közelében van, 385 méteres tengerszint feletti magasságban. A kis barlang mindössze hat méter hosszú.

Zárdából lett főiskola

A Farkasvölgy 1847-ben a dűlőkeresztelő során kapta a nevét, Döbrentei Gábor és társai az addig használatos Wolfstal sváb név tükörfordítását használták. Egyes források szerint a középkorban még farkasok éltek a völgyben, Jókai Mór feljegyzései szerint sasok fészkeltek itt. A fővároshoz közeli érintetlen táj lenyűgözte az írót, aki egyik könyvében meg is örökítette a vidéket: a Szerelem bolondjai című regénye itt játszódik.
Messziről látszó, jellegzetes épülete az Isteni Szeretet Leányai apácarend zárdája, amely ma a Rendőrtiszti Főiskolának ad otthont. Egykor itt volt Cathry Szaléznak, a fogaskerekű tervezőjének és építtetőjének a birtoka. A villáját, amely máig az intézmény területén áll, a mérnök 1901-ben bekövetkező halála után két évvel az apácarend vásárolta meg, és az idős, gyengélkedő nővérek otthonának, illetve a rend többi tagja nyári pihenőhelyéül rendezte be.
A hely hamarosan szűkösnek bizonyult, így nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1925-re felépült a négyemeletes rendház. A nővérek általában egy kis földúton gyalogoltak le a Farkasrétre közlekedő villamos végállomásához, semmint hogy megfizessék a sokkal drágább fogaskerekű viteldíját.
A második világháborúban a szovjetek elfoglalták a zárdát, és harcállást építettek ki a területén. A katonák erőszakos cselekedeteinek több apáca is áldozatul esett, ők az egykori zárda területén nyugszanak. A világháborút követően az apácáknak el kellett hagyniuk a helyet, ahol előbb traktorvezető-képző iskola, majd a Dzserzsinszkij Államvédelmi Iskola működött. 1956 után a Rendőrtiszti Akadémia költözött az ingatlanba, amely 1971-től Rendőrtiszti Főiskolaként működik.

"Meditációs út"

Farkasvolgy2A gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától negyedórányi sétára található az Úti Madonna-kápolna. Története az 1880-as évek elejére nyúlik vissza, ekkor építette Berger János evangélikus pap, egyetemi rektor, akinek onnan nem messze állt a villája. Évtizedekkel később a közeli rendházhoz tartozott ez a terület is. Itt lakott Koszter atya (Kosztersitz József), aki egy ideig a zárda lelkésze volt. A hegyháton lévő zárda és a völgyben lévő ház között fallal megtámasztott, padokkal szegélyezett szerpentinsétány vezetett – „meditációs útnak” nevezték.
Wahl Oszkár lovag 1917-ben vásárolta meg a birtokot a kápolnával együtt, de nem fordított rá elég figyelmet, a kis épület igen elhanyagolt állapotba került. A kápolnában még a háború után is minden karácsony éjjel misét tartottak. Ekkor már az eredeti helyett egy valamivel alacsonyabb torony díszítette az épületet, amelyet 1949-ben újraszenteltek. A későbbi évtizedekben azonban hiába óvták, az 1990-es évek végére az egykori kápolnának csak a kis torzója maradt meg. Társadalmi összefogással 1998-ban újították fel, azóta szabadon látogatható.
Farkasvölgy városrészről utat is elneveztek 1901-ben, ez a Széchenyi-emlék úttól az Apáca-rétig, az egykori golfpálya területéig tart.

B. A.