Garantaljak_a_nyugdijak_ertekallosagat

Garantálják a nyugdíjak értékállóságát

Teaházi beszélgetések címmel új havi programot indított a hegyvidéki Kulturális Szalon. Első alkalommal az időseket különösen érdeklő témáról esett szó: Halász Zsuzsa újságíró a nyugdíjakkal kapcsolatban tett fel aktuális kérdéseket Selmeczi Gabriellának, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottjának.

Jövőre mennyi lesz a nyugdíj? – hangzott el mindjárt a beszélgetés kezdetén a legtöbbeket érdeklő kérdés. Selmeczi Gabriella pontos választ adott: 2012. január 1-jétől az inflációt követő mértékben, 4,2%-kal emelik a nyugdíjakat. Ezenfelül már most, novemberben kiegészítő emelésre is sor kerül, mivel az infláció számításához alapul vett általános fogyasztói kosárhoz képest az úgynevezett „nyugdíjas kosár” – ami nagyobb arányban tartalmaz élelmiszerköltségeket, gyógyszer- és rezsikiadásokat – az idén plusz fél százalékkal drágult.
A kiegészítő emelés tehát 0,5 százalék, amit 2011-re egyösszegű kifizetésként folyósítanak. Ennek mértéke a novemberben esedékes nyugellátás és baleseti járadék összegének 6 százaléka. Az egyösszegű kifizetés egy hónapra jutó része (azaz az ellátás 0,5 százaléka) 2012 januárjától, az akkor esedékes nyugdíjemeléssel együtt beépül a havi nyugdíj összegébe.
A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja elmondta, hogy 2010-ben megállapodást kötöttek a nyugdíjasszervezetekkel, ami alapján garantálják és megvédik a nyugdíjak értékállóságát. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjakat minden évben legalább annyival kell emelni, amekkora az infláció.
Halász Zsuzsa újságíró a magánnyugdíjpénztárak kapcsán arra az ellenzéki vélekedésre hívta fel a figyelmet, miszerint a kormány „lenyúlta” a vagyont. Selmeczi Gabriella elmagyarázta, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak nem volt vagyonuk, a pénz, ami befolyt oda, a tagoké volt, emiatt az állami nyugdíjkasszában évről évre mind nagyobb hiány alakult ki. A szocialista kormányok a helyzet rendezése érdekében először az adókból csoportosítottak át pénzt a nyugdíjkasszába, majd hitelt vettek fel.
Az Orbán-kormány 2010 nyarán azzal szembesült: sürgősen tenni kell valamit, hogy a nyugdíjrendszer fennmaradjon, ezért rábízták az emberekre, válasszanak, akarnak-e a magánnyugdíjpénztárban maradni, vagy visszatérnek az állami rendszerbe – folytatta Selmeczi Gabriella. Az utóbbi esetében a kormány garantálta, hogy az emberek adómentesen felvehetik a reálhozamot, és az állam átvállalja az esetleges veszteségeket. Ennek következtében az állampolgárok 97 százaléka az állami nyugdíjrendszer biztonságát választotta, a reálhozamokat pedig ki is fizették.
A politikus szerint ezzel a lépéssel a kormány megvédte a nyugdíjkasszát, és Magyarország elindulhatott azon az úton, hogy visszafizesse tartozásait. „Arra, hogy húsz-harminc év múlva is legyenek öregségi nyugdíjak, nem a magánpénztárak, a tőzsdei befektetések vagy a különböző pénzalapok jelentik a garanciát, hanem a magyar állam és a Magyarország mögött álló tízmilliós társadalom” – hangsúlyozta Selmeczi.
Egy idős hölgynek arra a kérdésére, megmarad-e az özvegyi nyugdíj, Selmeczi Gabriella megnyugtató választ adott: a szocialisták riogatásaival ellentétben nem csökkentik, nem veszik el az özvegyi nyugdíjat, hanem januártól ugyanúgy, 4,2 százalékkal megemelik, mint az öregségi nyugdíjat. Ugyanez érvényes az árvaellátásra is – tette hozzá a fideszes képviselő. Leszögezte azt is, hogy aki már valamilyen formában korhatár előtti nyugdíjat vesz igénybe, természetesen a jövőben is megkapja a járandóságát. Kivételt csak az országgyűlési képviselők és a rendvédelmi dolgozók képeznek, amennyiben nem töltötték be az 57. életévüket, és az öregségi nyugdíjkorhatár előtt mentek nyugdíjba – ők 16 százalék adót fizetnek majd a járandóságuk után.
A kommunista rendszer egykori vezetőinek nyugdíj-felülvizsgálatával kapcsolatban a Fidesz országgyűlési képviselője és szóvivője úgy fogalmazott, sajnálja, hogy a döntéshozók csak most, huszonegy évvel a rendszerváltás után kezdtek el foglalkozni a témával, mert „igazságtalan, hogy vannak az országban olyan emberek, akik abból éltek és szereztek magas nyugdíjat, hogy másokat tönkretettek”. Arról számolt be, hogy jelenleg egyeztetés folyik a pártok között, és az MSZP-t leszámítva mindenki egyetért abban, hogy a kiemelt kommunista nyugdíjakat valamilyen formában meg kell adóztatni, vagy vissza kell venni.
„Ne az legyen rokkant, aki el tudja intézni” – foglalta össze véleményét a rokkanttá nyilvánítás rendszerének átalakítása kapcsán Selmeczi Gabriella. Mint mondta, a kormány azt szeretné elérni, hogy akinek az egészsége nem károsodott, ne részesülhessen rokkantellátásban – akinek viszont tényleg jár, kapjon tisztességes ellátást.
A nyugdíj mellett dolgozókat arról tájékoztatta a képviselő, hogy minden munkában eltöltött nyugdíjas esztendő – az éves rendszeres emelésen felül – a járulékalapot képező kereset 0,5 százalékával növeli a nyugdíj összegét. Ezt az emelést azonban kérvényezni kell az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.

z.