Istenhegy1

Istenhegy

Sorozatunkban a XII. kerület városrészeit mutatjuk be. A Hegyvidéket tizennyolc különböző terület alkotja, ezek története, kialakulása, földrajzi viszonyai számos érdekességet tartogatnak, ami nemcsak a helytörténet szerelmeseit, hanem valamennyi olvasónkat érdekelheti. A következő városrész Istenhegy, amelyhez az egyetlen hegyvidéki Petőfi-anekdota kötődik.

Az Istenhegy 1847-ben kapta a nevét a városrészeket bemutató sorozatunkban már többször megemlített dűlőkeresztelő alkalmával. Érdekesség, hogy az elnevezés egy tévedés következménye: a mai Orbán téren fakadó Sváb-forrást Isten-forrásnak vélték, holott az Isten-kút valójában a Sas-hegy oldalában volt egykor.

Istenhegyet korábban nevezték Rácfejnek, Barát- és Paphegynek is. A Svábhegytől keletre a Kis-Sváb-hegyig húzódó, lépcsőzetesen lejtő terület, amelyet északnyugatról a Diós árok völgye, délről a Diana utca határol.
Egészen a XIX. század közepéig erdők borították, amelyekbe beékelődve a meredekebb részeken a budai polgárok szőlőültetvényei kúsztak fel a hegyre. Az első villák, nyaralók az 1840-es években jelentek meg, ugyanakkor, amikor a kirándulók kezdték felfedezni a Svábhegyet. Mind többen ébredtek rá, hogy szeretnének itt lakni, nem csak alkalomadtán erre sétálni.

„Az élvezet eddig nem sejtett világa”

Természetesen a tehetősebbeknek volt is lehetőségük, hogy telket vegyenek és villát építsenek. Az első, klasszicista épületekből álló csoport a jelenlegi Diana utca, Óra út környékén épült fel. Ezek közül talán a leghíresebb a mai napig létező Óra-villa, amelyről a mellette haladó út is kapta a nevét.
A Diana utca és a Lóránt út sarkán álló épületet 1843-ben építtette Hendrich Ferenc csokoládégyáros. Nevét a timpanonjában elhelyezett nagyméretű óraszerkezetről kapta, de híres volt gyönyörű panorámájáról is. A villa építésének évében a Regélő című korabeli lap hasábjain így írt egy újságíró: ”az élvezetnek egészen új, eddig nem sejtett világa nyílik meg előttünk”. A kilátás miatt döntött úgy Görgey Artúr 1849-ben, Buda ostromakor, hogy itt rendezi be főhadiszállását, így a tornácon felállított messzelátókon tudta követni az eseményeket. A villa híres óraszerkezete, amely negyedóránként ütött, ma a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben látható.
Ugyancsak az Óra-villához kapcsolódik a kerület egyetlen Petőfi-anekdotája. E szerint Petőfi Sándor 1849 áprilisában magyarra fordította és elküldte egy kolozsvári lapnak Bem tábornok Vécseyt bíráló levelét. Klapka György vezérkari tisztként felelősségre vonta a költőt, aki azzal védekezett, hogy a levelet parancsnoka utasítására írta.
Klapka nem hitt neki, s azt javasolta: ha Petőfi nem tud alkalmazkodni a katonaság vasfegyelméhez, inkább térjen vissza a lanthoz, úgy tegyen a szabadságért. Petőfi erre dühösen lemondott rangjáról, és később dörgedelmes levélben vágott vissza Klapkának. A főtiszt kerestette, de ő elutazott Debrecenből, ahol a nézeteltérés zajlott.
Két hónappal később, Buda ostromakor azonban váratlanul összefutottak az Óra-villában, és a szóváltás elkerülhetetlen volt. A korábbi engedetlenség büntetéseként Klapka a ház egyik szobájába záratta a költőt. Csupán később, Görgey közbenjárására engedte szabadon. Többé már nem is látták egymást.

A legrégebbi templom és a legrégebbi iskola

Istenhegyen találjuk a XII. kerület legrégebbi templomát, a Szent László-plébániatemplomot, amely 1860-ban épült fel közadakozásból, Ybl Miklós tervei alapján. A gyűjtést a környéken élő Jókai Mór és Eötvös József is felkarolta és népszerűsítette. Több mesterember ingyen dolgozott, és a helyi színésztársulat is felajánlotta egyik előadása teljes bevételét. Az adakozás túlnyúlt a mai kerülethatárokon, olyannyira, hogy Ferenc József király kétszáz forinttal járult hozzá az építkezéshez, felesége, Erzsébet királyné pedig egy díszes miseruhát ajándékozott a plébániának.Istenhegy3
A legrégebbi templom közvetlen közelében áll a legrégebbi hegyvidéki iskola, amely ma Jókai Mór nevét viseli. Kezdetben az akkor még földszintes házban hatosztályos elemi működött, majd az oktatás és az épület is fokozatosan bővült. A fiúk gazdasági alapismereteket is kaptak, egyebek között bevezették őket a növénytermesztés, a virágkötészet, a méhészet rejtelmeibe, a lányok ez idő alatt kézimunkát és háztartási ismereteket tanultak.
Az iskolától pár méterre fut a híres fogaskerekű vasút, amely 1874-ben kezdte meg üzemelését, és pályája vonala nagy szakaszon megegyezik Istenhegy városrész határával. Egy hosszú részen a városrészről elnevezett Istenhegyi út, majd a Diana utca, a Gyöngyvirág út, a Tündér utca, a Költő utca, a Béla király út, a Diós árok, a Városmajor utca és a Pethényi út határolja.Istenhegy2

Oktatás a fák között, szabad levegőn

Istenhegyen nyílt meg a főváros első erdei iskolája, amely a fogaskerekű egyik megállójának nevét is adta. Az intézmény 1931-ben nyitotta meg kapuit, beteges, rosszul táplált, tüdőbajra hajlamos gyerekek tanultak és gyógyultak benne. Az Erdei Iskolához tízholdas park tartozott, az oktatás is a fák között zajlott, nem tantermekben. Még télen is szabad levegőn voltak a gyerekek, a benti foglalkozásokon pedig egy speciális ablak segítségével folyamatosan biztosították a friss levegőt a diákoknak. A különleges klíma a fiatalok kilencven százalékát három hónap alatt meggyógyította.
Az erdei intézmény 1950-ig működött, amikor koreai iskolává alakították át, Kim Ir Szen nevét vette fel, és észak-koreai árva gyerekeket helyeztek el falai között. A koreai háború után, 1955-ben az iskolát bezárták, nevelőotthon lett belőle. Érdekesség, hogy a főváros második erdei iskolája is az Istenhegyhez kapcsolódik, hiszen a már említett Jókai Mór az 1930-as években Szabadlevegős Elemi Iskola néven működött.
Két híres honfitársunk is előnyben részesítette ezt a városrészt, amikor nyári kikapcsolódásról volt szó: Erkel Ferenc és Radnóti Miklós többször nyaralt a Diana utcában. Erkel élete utolsó két nyarát a Jókai Mór iskolával szemközt álló villában töltötte. Az épület – amelynek falán emléktábla látható – akkoriban Placht hegedűkészítő mester tulajdonában volt. Radnóti Miklós ugyancsak a Diana utcában, a 15/b alatti villában pihent sokszor. Ezt az apósa – Gyarmati Fanni édesapja – bérelte.
Ugyancsak a terület múltját idézi fel a „Lóitató” című dombormű az Istenhegyi út–Szendrő utca–Nógrádi utca találkozásánál, hiszen itt pihentek meg a hegyre felkapaszkodó lovas kocsik. A kocsisok megitatták a hátasokat, mielőtt nekivágtak a további útnak a Svábhegy teteje felé.
Az Istenhegyhez kapcsolódik a kerület egyik legérdekesebb hajdani sporteseménye, az 1920–30-as esztendőkben Európa-hírű, évről évre megrendezett autóverseny. A kiírásban az Istenhegyi út teljes hossza szerepelt mint útvonal.
Az Istenhegyi út a legrégebbi utcanevek közé tartozik a Hegyvidéken, 1886-ban kapta elnevezését. Az Istenhegyi lejtő már újabb névadás eredménye: 1999 óta létezik, korábban nem hivatalosan Istenhegyi lépcsőnek nevezték, azonban mivel autóval is járható, végül a lejtő utótagot kapta.

Balázs Attila