A_jatek_is_komoly_dolog1

A játék is komoly dolog

Nem mindegy, mivel és hogyan játszik a kisgyerek, mert a játék komoly hatással van későbbi fejlődésére – mondta a Hegyvidéknek Karlócai Mariann játékgyűjtő és gyerekkönyvíró. A ma már nyugdíjas óvónővel azon a kiállításon beszélgettünk, amely a Barabás Villában tartott Hölgy Kaszinó apropójából mutatott be ízelítőt a régi idők játékaiból.

Apró, intarziás sublót, berendezett múlt század eleji szalon, több évtizedes mackó és társasjáték, mini konyhai eszközök és szappantartó méretű „valódi” fürdőkád – csak néhány darab a varázslatos kincsestárból. Sokak számára talán különös ez a gyűjtőszenvedély.

– Annak tűnhet, pedig nem az, ha arra gondolunk, hogy óvónő, óvoda és játék szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Ez igaz, de a gyűjteményt olyan játékok alkotják, amelyek aligha lehettek forgalomban azokban az években, évtizedekben, amikor a kisgyerekek nevelésével foglalkozott. Honnan jött az eredeti ötlet?

– A férjemmel mindig rengeteget kirándultunk, túráztunk, utaztunk. Egyik alkalommal – valamikor a hatvanas években – Skóciában jártunk, ott láttam egy játékmúzeumot. A kiállított darabokat nézve nem egynél felkiáltottam, hogy jé, ilyen nekem is van otthon! Miután hazajöttünk, körbekérdeztem az ismerőseimet, kinek milyen régi játéka van. Így kezdtek szép lassan előkerülni ezek a kincsek szekrény mélyéről, sublót aljáról, öreg dobozokból. Addig-addig gyűltek a játékok, hogy kiállítást rendeztünk belőlük a Magyar Nemzeti Múzeumban. Akkor még persze kölcsöndarabokból, de az egész annyira felcsigázott, hogy elkezdtem gyűjteni a saját játékokat. Ma körülbelül ötezer darabja van a gyűjteményemnek.

Azt mondta, óvónő és játék szorosan összekapcsolódik.

– Mindig szívügyem volt, hogy mivel játszanak a gyerekek. Az ötvenes-hatvanas években még természetes anyagokkal, kavicsokkal, homokkal, botokkal tették ezt. Aztán megjelentek a nagy tömegben gyártott játékok, amelyek közül csak néhány volt tényleg jó, a zömük haszontalan kacatnak bizonyult. Amúgy sincs rendben, ha áttekinthetetlenül sok játéka van a gyereknek, mert azok többsége nem fejleszti az alkotókészséget, és nem segíti a rendre nevelést.

Komámasszony, hol az olló és Papírmunkák, hajtogatások címmel jelentek meg játékos könyvei.

– Fontos, hogy játék közben a gyerek mindkét kezét használja, mert azzal mindkét agyféltekéjét fejleszti. Ilyen például a hajtogatás, vagy ilyen volt régebben a kötés és a horgolás. Az óvodában ezért sokat hajtogattunk, gyurmáztunk, és rengeteg készségfejlesztő játékot játszottunk. Az ott készült rajzokat, tárgyakat mindig kitettük, hogy a gyerekek érezzék, megbecsüljük a munkájukat.

A gyűjtemény darabjait nem lenne érdemes „kitenni” valahová?

– De, nagyon szeretnék létrehozni egy játékmúzeumot! Vidéken már több helyszínt is ajánlottak, mégsem akarom elvinni a gyűjteményt. Itt születtem, Budapesten, a játékaim se menjenek máshová lakni. Ha nekem nem sikerül, remélem, majd valamelyik dédunokám valóra váltja az álmom.A_jatek_is_komoly_dolog2

A. I.