Jodszennyezes

Jódszennyezés: nincs ok az aggodalomra

A lakosság egy pillanatig sem volt veszélyben, amikor – a nem megfelelően működő szűrőrendszer miatt – jód-131 izotóp került a levegőbe egy csillebérci intézet laborjából. Nagyobb baj nem történt, az illetékes hatóságok tájékoztatása szerint az elszabadult veszélyes anyag mennyisége messze a megengedett határérték alatt maradt.

„Olyan kismértékű sugárzásemelkedésről volt szó, ami semmilyen formában nem jelentett veszélyt a környéken élők számára” – hangsúlyozta lapunknak dr. Koblinger László, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató-helyettese a csillebérci jódizotóp-szivárgással kapcsolatban. A Hegyvidék kérdésére a szakember elmondta, hogy a 69 százalékban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában álló Izotóp Intézet Kft. laborjából a levegőbe kerülő jód-131 sugárterhelése igen csekély mértékű volt. Példaként megemlítette a paksi atomerőművet, amelynek dolgozói a Budapesten mért érték sokszorosa mellett is biztonságban végzik munkájukat.
A számok nyelvén: a természetes háttérsugárzás 2,5 millisievert, a lakosság körében az orvosi eredetű besugárzáson felül további 1 millisievert mesterséges sugárterhelés engedélyezett. Az Izotóp Intézet létesítményéből származó jód-131 sugárterhelése alig érte el a 10 nanosievert értéket, ami a lakossági mesterséges környezeti határérték százezred része.
A rendkívül ritka, orvosi célra használt jód-131 izotópot az Európai Unió területén csupán néhány országban, köztük Magyarországon állítják elő, hazánkban a Csillebércen működő Izotóp Intézet Kft. az egyetlen gyártó. Hosszú ideig műszaki hiba nélkül folyt a termelés, az intézet ugyanakkor elismerte, hogy már 2011 első felében kismértékű szivárgást észlelt, amiről nem tájékoztatta a közvéleményt.
A kéményen keresztül elszökő jód-131 miatt június és augusztus között szüneteltették a gyártást, valamint átalakították a jódot feldolgozó fülke szűrőrendszerét. Mivel a kibocsátás a rendszer szeptemberi újraindítását követően sem állt vissza az előírt szintre, ismét felfüggesztették a jódizotóp előállítását, jelenleg is zajlik a szűrőrendszer tökéletesítése. Mint kiderült, a januári–májusi gyártási tevékenységből az összkibocsátás kb. 300 GBq (gigabekerel) volt, ami szeptember és november között kevesebb, mint tíz százalékkal, 324 GBq értékre emelkedett. Ez negyven százalékkal alacsonyabb az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) által megadott dózismegszorításnál, ami éves szinten 1600 GBq kibocsátást engedélyez.
Az OTH is úgy nyilatkozott, hogy a levegő minőségét ellenőrző állomások méréseinek ismeretében nem volt szükség óvintézkedések megtételére a lakosság körében, az aktivitáskoncentrációkból származó terhelésnek bizonyosan nincs egészségügyi kockázata. A szivárgás következtében megemelkedett jódkoncentráció belégzése ugyanis akkora hatást gyakorolt a szervezetre, mint amikor valaki a normális háttérsugárzási értékek között öt percet eltölt a szabad levegőn.
Mindezek ellenére az OAH véleménye szerint haladéktalanul ki kell vizsgálni a jódizotóp-szivárgás okát. Ahogyan Rónaky József főigazgató fogalmazott, a hasonló esetek megelőzése érdekében szükség van a működési rendellenesség okainak feltárására, egyúttal nagyobb figyelmet kell fordítani a lakossági kommunikációra. Az emberek gyanakvása érthető, hiszen a rossz kommunikáció más hasonló esetekben sok problémát okozott, felesleges találgatásokra adott alkalmat – gondoljunk csak a csernobili, vagy akár a fukusimai katasztrófára.

M.