Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez
Ket_nev_-_negy_szinesz

Két név – négy színész

Básti Lajos születésének századik, valamint Csákányi László születésének kilencvenedik évfordulójára emlékezik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítása a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat a két színészlegenda és ugyancsak neves színésszé lett lányaik, Básti Juli és Csákányi Eszter pályafutásának fontosabb állomásait mutatja be.

"Gyorsan csináltam »karriert«, nem sok örömem telt benne, és néha már arra gondolok, hogy ez a pálya még akkor is rémes, ha nem sikerül, hát még ha sikerült" – ezt nyilatkozta Básti Lajos egy 1942-ben készült interjúban a Bajor Gizi Színészmúzeumban megnyílt új kiállítás tanúsága szerint. A fiatal színész öt évvel korábban szerződött a Vígszínházba, ahol a zsidótörvények miatt 1939–40-ben már alig kapott szerepet. Más társulatoknál 1941-ben még színpadra állhatott, ám a háború végéig nem jutott több lehetőséghez.
1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze lett. Tizenhét éven át játszotta Ádámot Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában, egyik legtöbbször alakított szerepe Higgins professzor volt, ezt összesen csaknem ezerszer láthatta tőle a közönség, a Pygmalionban Mészáros Ági, a My Fair Ladyben pedig Lehoczky Zsuzsa partnereként. „Az 1977-ben elhunyt színművész számtalan szerepének csak töredékét tudja felvillantani ez a kiállítás” – mondta Somogyi Zsolt, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kurátora a megnyitón.
A csaknem húsz éve eltávozó Csákányi László „nemcsak jó színész volt, de jó volt a közelében is lenni” – vallotta Verebes István színész, rendező, akinek leginkább az a jelző jut eszébe Csákányiról, hogy morcos. „Laci bácsi humora fájdalmas és keserű volt, de soha nem bántó, épp ezért volt szerethető.” A sokat foglalkoztatott, mégis örök elégedetlen színész Verebes szerint talán azt is tudta magáról, hogy ha máshová születik, világhírű is lehetett volna.
A múzeumban olvasható idézet szerint erről Csákányi László így vélekedett egy 1986-os interjúban: „Népszerű, közkedvelt ember vagyok, amit magam is tapasztalhatok. […] Tizenöt éve vagyok tagja a Vidám Színpadnak, ahol remekül érzem magam. […] Negyvenévesen szerettem volna eljátszani III. Richárdot, hatvan körül Leart, de ezek a nagy klasszikus szerepek egyre jobban távolodnak tőlem.”
Az 1970-es évek óta a színházi történeteket kiemelkedő tehetséggel lányaik „írják” tovább: Básti Juli és Csákányi Eszter – mondta szintén a megnyitón Ács Piroska művészettörténész, a Bajor Gizi Színészmúzeum igazgatója. „A két színésznő pályája számos ponton találkozott, előbb a kaposvári Csiky Gergely Színház, majd a budapesti Katona József Színház társulatában – tett hozzá. ­ – A kiállítás a közös előadásokat, azonos szerepeket helyezi a középpontba, de felidézi legfontosabb szerepeiket, napjainkig.”
Nemcsak számtalan fotó és színházi plakát, műsorfüzet mesél az apák és lányaik pályafutásának kiemelkedő állomásairól, de részletek láthatók egy-egy jelentősebb alakításukból, sőt Básti Lajos színházi munkaszerződését is elolvashatjuk. A látványos és változatos gyűjtemény méltán számít a színházbarátok érdeklődésére.

A. 

A kiállítás 2012. március 18-ig látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban (XII., Stromfeld Aurél út 16.).