Eletut_kepekben_es_szavakban2

Életút képekben és szavakban

„A fotográfusok, felismerve a fénykép kifejezési lehetőségeinek gazdagságát, egyre jobban törekedtek – a fotóra annyira jellemző – pillanatrögzítéssel megörökíteni az eltűnő, élményszerű mozzanatokat” – olvashatjuk Németh József szavait abban a könyvben, amely halálának ötödik évfordulóján jelent meg. A száz esztendeje született neves hegyvidéki fotóművész lányával, az ugyancsak fotóművész Németh Andreával beszélgettünk, aki maga szerkesztette a kötetet, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával adta ki.

Édesapja művészete előtt tiszteleg az a kiállítás – hasonlóan több idei rendezvényhez –, amelynek a megnyitójára siet éppen.

– A dunakeszi Farkas Ferenc Zeneiskola kért fel, hogy a zene világnapjához kapcsolódva rendezzünk centenáriumi kiállítást apám munkáiból. Zömében azok a képei láthatók ott október végéig, amelyek a MÚOSZ-ban nyáron bemutatott életmű-kiállítás darabjai.

Az új kötet is az életművet foglalja össze. Mi az érdekessége?

– Talán az, hogy apám maga meséli el benne az életét. Az elmondottakat rengeteg olyan képpel illusztráltam, amely eddig máshol nem volt látható.

Nem könnyű vállalkozás manapság könyvet kiadni. Hogyan sikerült?

– Apám születésének századik évfordulója alkalmából támogatta a kiadást a Nemzeti Kulturális Alap, de persze így sem volt egyszerű, hiszen időpontok, határidők és utalások szigorúan szabályozott, mégsem teljesen zökkenőmentes folyamatának az eredménye, hogy a könyvet végre a kezünkben tarthatjuk.

A találkozóra jövet benéztem néhány könyvesboltba, de sehol nem találtam.

– Nem véletlenül – egyedül a Mai Manó Nagymező utcai üzletében lehet megvenni.

Pedig értékes olvasmány, nemcsak az életrajzi vonatkozások miatt, de azért is, mert olyan különleges képeket láthatunk benne, amelyek vagy egy rég letűnt kort idéznek, vagy a jelen és a múlt összekapcsolásával hoznak létre érdekes kontrasztot. Lenyűgöző az az egész oldalas kép, amin az esti fényeiben, színeiben pompázó Moulin Rouge látható, múlt század közepi autókkal. Arra emlékeztet, mennyire hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az előttünk élő generációk számára is fontos volt a szórakozás, az öröm, a vidámság.

– Olyan fotókat is láthat emellett, amelyek éppen azokat a pillanatokat idézik, amiket bár szeretnénk, mégsem szabad elfelejtenünk. A háború pusztításait megörökítő felvételeket a tizenkettedik kerületi polgármesteri hivatal folyosógalériáján bemutatott Hó, jég, háború című kiállításon is megtekinthette a közönség.

A művészi aktok és régi reklámfotók mellett egy picit beleláthatunk a családjuk életébe is.

– Sokan ismerték apámat a Hegyvidéken – tisztelték és szerették. Számukra több megörökített pillanat bizonyára nem lesz újdonság. De őszintén remélem, hogy nem csak ők lelik majd örömüket a könyv lapozgatásában.

AI.