Szabad_egy_tancra

Szabad egy táncra?

Hétfőnként, amikor hetet üt az óra, kopogó cipők, fürge mozdulatok és kellemes muzsikák írják át az unalmasnak tűnő napot a Barabás Villában. Az erre járóknak azonnal felteszik a kérdést: szabad egy táncra? A társastáncklub immár egy éve mond nemet a pesszimista életfelfogásra.

Férfiak és nők várják izgatottan Tiborcz Zsuzsanna tánctanárnő első kecses mozdulatát, mellyel megnyitja az estét. A kezek óvatosan csúsznak egymásba, a szemek félénken fedezik fel a tekinteteket. A zene hirtelen töri milliónyi szilánkra azt a bizonyos kínos csendet.
A bemelegítés szirtakival indul, majd a feszes és bonyolult angolkeringővel folytatódik. A nehéz lépések megtanulása még a haladókat is próbára teszi. Negyed fordulat, hátrahaladás, keresztlépés, mindezt ütemre.
A kedves tanárnő mindenkivel személyre szabottan foglalkozik. Munkáját szenvedéllyel és szeretettel végzi. Partneréhez alkalmazkodik, ilyenkor negyven év tudását és tapasztalatát hívja segítségül. „Ez egy olyan elfoglaltság, amellyel nemcsak én, hanem tanítványaim is kikapcsolódhatnak. Sokáig tanítottam klasszikus balettet, de a társastánc is nagyon megnyugtat, felszabadít. Fiatalokkal és idősebbekkel is foglalkozom. Sikereik részének lenni elmondhatatlanul jó érzés” – meséli Tiborcz Zsuzsanna.
A zenei stílusok felváltva követik egymást. A gyors csacsacsa, valamint a rumba után egy levezető slowfox, aztán rockival fűszerezett pezsdítő percek jönnek, majd a testi-lelki kondíciót javító charleston vezet a befejező, lassú és romantikus bécsi keringőhöz. Másfél óra alatt nyolc, lépéselemeiben nem megegyező koreográfiából csemegézhetnek a táncolni vágyók.
A parketten a kellemes és a hasznos ritka egyesülését lehet tapasztalni. A résztvevők kimozdulnak az unalmas kötelezettségek árnyékából, és kulturáltan szórakozhatnak. Sokan azért nem mernek elmenni egy ilyen órára, mert attól félnek, esetleg kinevetik ügyetlen lépéseik miatt. Itt azonban nincs hierarchia. A haladók és a kezdők koherens, barátságos társaságot alkotnak. A jobbak gyakorolhatnak, az újak pedig tanulhatnak tőlük.
Mindig vannak új arcok, akik kipróbálják a színes hétfő estét, és a következő héten, amikor ismét hetet üt az óra, újból belépnek a terembe, hogy kiléphessenek a szürke hétköznapokból. A muzsikaszó mindenkit hív, kortól, nemtől függetlenül. Ezek után csak egy kérdés maradt: szabad egy táncra?

B. M.