Orgonaszó a természet templomában
Az utóbbi hetekben a magasabban fekvő hegyvidéki kertekig elhallatszottak az erdőből kiszüremlő szarvasbőgés hangjai. Az állatok mostanában vívták meg az augusztus végén, szeptember elején szokásos hatalmi harcaikat, a győztesek pedig szerelmes bőgéssel adták a világ és természetesen a csinos gímtehenek tudtára, hogy készen állnak a vérvonal tovább örökítésére.
A párzási időszakban különösen az alkonyati és esti órákban hangzik messzire a zengő szarvasbőgés. Az ivarérett gímbikák ilyenkor az ivarérett ünőket és teheneket terelik kisebb csapatba, így alakítják ki az úgynevezett háremet. Fizikai erejüket fitogtatva arra törekszenek, hogy a nőstények kizárólagos urai legyenek. A megtermékenyítésig a bika a hárem körül marad, és nem engedi közel a hívatlan vetélytársakat: először hanggal figyelmezteti őket a távolmaradásra, ha ez eredménytelen, akkor megverekszenek a hárem birtoklásáért.
Más hangot hallat az imponálni akaró, a kereső és a fajtársait elriasztó bika, így aztán kialakul az a többszólamú hangjelenség, a szarvasbőgés, ami némelyekben borzongást, másokban csodálatot vált ki. Nem véletlen, hogy a vadászírók ebben az időszakban az erdőt a természet templomának nevezik, a gímbika hangját pedig az orgonaszóhoz hasonlítják.
Ennek a semmihez sem hasonlítható, szürkülettől késő estig tartó erdei koncertnek idén is több százan lehettek fültanúi a Budakeszi Vadaspark programjain. Mezei János kommunikációs vezető elmondta, a park területén lakó gímszarvasbika abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem kellett megvívnia a konkurenciával, mivel egyedüli bikaként egész háremet tart tehenekből. Ez az oka annak, hogy a „házi bika” nem annyira bőgött, viszont cserébe gyönyörű aganccsal örvendeztette meg a vadaspark vendégeit.
Ilyenkor ez természetes folyamat, a bőgést megelőző százhúsz napban az összes bika hatalmas agancsot növeszt, amelyet puha, vérerekben gazdag, úgynevezett barkaréteg borít. Mire elkezdődik a bőgés, ez a puha réteg elhal, és viszketni kezd, ezért fákhoz, ágakhoz dörzsölik, hogy megszabaduljanak tőle. Érdekesség, hogy az agancs színét befolyásolja a fa, amit tisztításra „használnak”: a fenyvesben élő szarvasok agancsa egészen világosbarna vagy vörös, a tölgyesekben pedig feketébe hajló színezetet kapnak.
Mezei János szerint a bikák most különösen szerelmes hangulatban voltak, úgyhogy minden bizonnyal sok kis gímszarvas születik majd tavasszal. Tavaly „jól teljesített” a Budakeszi Vadasparkban élő gímszarvas hím is, neki köszönhetően a napokban született egy gyönyörű gímborjú. Rendes körülmények között ugyan a tehenek májusban hozzák világra borjaikat, ám a zárt tartásban élő állatoknál nem ritka, hogy felborul a természetben megszokott rend, és szokatlan időpontokban is történik párzás, illetve ellés.
Nem maradnak programok nélkül azok sem, akik ezúttal lemaradtak a bőgésről, hiszen a következő időszakban is számos izgalmas rendezvény várja a Budakeszi Vadaspark látogatóit. Az állatok világnapjához kapcsolódva október 1-jén érdekes bemutatókat láthatnak az erdőjáró kicsik és nagyok. Egyebek mellett étel- és italkóstoló, valamint népi játékokat készítő, fafaragó és egyéb kézműves mesteremberek jóvoltából különleges kirakodóvásár szerepel az események között. Egy héttel később, október 8-án az Erdei Termékek Utcáján gyógynövényekkel, gyümölcsökkel, gombákkal, mézzel és díszítő termésekkel terített „asztal” fogadja az érdeklődőket, akik a hagyományőrző napon kóstolót kapnak az erdei csemegékből, egyúttal ismereteket szerezhetnek az egészségünket kímélő ételek elkészítéséről is.
ám.
További információk: www.vadaspark-budakeszi.hu.