Szellemet-erkolcsot-erot_egyesits

Szellemet–erkölcsöt–erőt egyesíts!

A Testnevelési Egyetem főépületét 1885–88 között Hauszmann Alajos tervei alapján építették; eredetileg a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Kórháza volt, majd az 1900-as évek elején Polgári Tanárképző Főiskola lett belőle – osztja meg a látogatókkal két rögtönzött idegenvezetőnk, dr. Szikora Katalin sporttörténész, egyetemi docens, a TF Társadalomtudományi Tanszékének vezetője és Nemerkényiné Hidegkuti Krisztina, a Sportszaknyelvi Lektorátus vezetője.
Klebelsberg Kunó kultuszminiszter javaslatára 1925-ben itt alakult meg a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola. A fennállása ötvenedik évfordulóját ünneplő intézmény 1975-ben egyetemi rangot kapott, 1985-ben teljes jogú egyetemmé vált, 1989-ben pedig elnevezésében is egyetem lett.
A 90-es évek elején bekövetkező változások természetesen nem hagyták érintetlenül a TF tevékenységét és működését sem. Növekedett a hallgatói létszám, új szakok kezdték meg működésüket, az intézmény elnyerte a tudományos fokozat megszerzésére irányuló (PhD-) képzés jogát. Az egyetem 2000-ig önálló felsőoktatási intézményként végezte oktatói és kutatói tevékenységét, az Országgyűlés által elfogadott felsőoktatási integráció azonban az önállóságot megszüntetve több lehetőséget is felkínált a számára, amelyek közül a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel és a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetemmel közösen a Semmelweis Egyetem létrehozását választotta. Ezzel létrejött az ország egyetlen olyan egyeteme, amelyben az egészségkárosodás megelőzésére, a gyógyításra és a rehabilitációra egyaránt képeznek szakembereket, illetve az egészség-, az orvos- és sporttudomány területén is integrált kutatásokat is folytatnak.
Az alapítás évétől az intézményben mintegy nyolcvan magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát; világ- és Európa-bajnokok egész sora koptatta és koptatja ma is a TF padjait. Mint köztudott, első ötkarikás aranyérmesünk Hajós Alfréd volt, akinek három ezüstérme van, holott soha nem előzte meg őt senki. Az athéni olimpián ugyanis még ezüstérem volt a bajnok díja, bronz a második helyezetté, a harmadik pedig emlékplakettet kapott; míg az 1924-es, párizsi játékokon úgy lett második, hogy nem adták ki az első díjat. De meg kell említeni Elek Ilona és Csák Ibolya nevét is, akik az első női olimpiai bajnokaink voltak 1936-ban. Csák Ibolya a XII. kerületben lakott, a Böszörményi út egyik házán emléktábla örökíti meg nevét.
A torna tanszék épületében tornász olimpiai bajnokaink arcképcsarnoka fogad. Majdnem mindenkinek van valami köze a TF-hez, a legismertebb talán Keleti Ágnes, aki a Bp. Haladás (a mai TFSE) színeiben lett olimpiai bajnok ’52-ben és ’56-ban, amikor négy aranyérmet is nyert. Kmetykó János a két világháború közötti időszak nagy tornamestere volt, az ő tanítványa például Pelle István, aki a '32-es, Los Angeles-i olimpián diadalmaskodott. De hogy egy korban közelebbi példát is említsünk: azt tudták-e, hogy Csollány Szilveszter ma a TF hallgatója?
A D épületben elhelyezett dicsőségtáblán láthatók Magyarország leghíresebb úszói. Közülük jelenleg is az egyetem hallgatója Güttler Károly, de itt végzett Czene Attila, Darnyi Tamás és Rózsa Norbert is. A lányok képei is itt vannak: Hosszú Katinkáé, Egerszegi Krisztináé vagy Kovács Ágnesé. Szintén itt tanult a vízilabdázók nagy többsége.
Győri út 13.: ez az egyetem eredeti bejárata, innen látható, ahogy a főépületet a két kisebb épület szimmetrikusan veszi körül. A második világháborúban a TF bombatámadást kapott, a bal oldali szárny teljesen elpusztult, helyette hasonló stílusban új épületet emeltek. Innen indultak el 1956-ban a Bem-szoborhoz a forradalmár hallgatók, akik közül hárman elestek. A forradalom ötvenedik évfordulóján emléktáblát avattak a régi főbejárattól jobbra elhelyezkedő kollégium falán.
A főépületbe belépve az első emeletre sétálunk fel. A tanácsteremben az igazgatók, rektorok és dékánok portréi díszítik a falakat, a kezdetektől a mai napig. Szintén itt állították ki a látogatók kedvéért azt a két plexilap között lévő régi zászlót, amelyet még Klebelsberg Kunó felesége adományozott az intézménynek. Hátoldalán a régi angyalos címer és a főiskola jelmondata: Szellemet–erkölcsöt–erőt egyesíts!
A TF épületegyüttesét az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség 1987-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánította, 2003-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatára idén először nyitotta meg a kapuit, és az ígéretek szerint az intézmény vezetősége hagyományt kíván teremteni, jövőre legalábbis mindenképpen lesz folytatás.

Ny. N.