Villak_a_reformkortol_napjainkig1

Hegyvidéki villák a reformkortól napjainkig

Rosch Gábor volt a vendége a tavasz utolsó helytörténeti előadásának. Az építész a kerület villáiról beszélt a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria rendezvényén.

Budapestnek az a része, amit ma Hegyvidéknek nevezünk, a XIX. század közepén kezdett beépülni. Az ezt megelőző időkből csak néhány falmaradvány, vadászházak és kutak romjai emlékeztetnek a régebbi korokra.
A reformkor időszaka volt ez, a megújulás szándéka az építkezésben is jelentkezett. Míg vidéken kisebb kúriák, egyszerű épületű faluközpontok jöttek létre, igazán nagy házakat a nagyobb városokban sem építettek – kivétel talán a Nemzeti Múzeum. A Városmajor utca feletti rész és a Svábhegy oldala még ma is őrzi ebből az időből Ybl Miklós, Hild József és Pollack Mihály munkájának nyomait.Villak_a_reformkortol_napjainkig2
Közülük az onkológiai intézet egy része – hatoszlopos tornácával – a legrégibb emlékek közé tartozik. A Városmajor utca elején állt Pollack Mihály hajdani lakóháza, ma bérház van a helyén. Ugyanez lett a sorsa a Berényi család egykori villájának is, amelyben Berényi József festőművész műterme kapott helyet.
Minderről Rosch Gábor építész beszélt a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria által szervezett helytörténeti esték legutóbbi programján. A történész, szakíró előadásának középpontjában a kerület villái álltak, amelyek közül a legismertebb kétségtelenül a Városmajor utcai Barabás-villa. Ez még a régi utcaképet idézi, s Barabás Miklós festőművész tervei alapján nyári laknak készült.
A festő után több tulajdonosa volt, később hosszú ideig üresen és egyre romosabban állt, mígnem a 2000-es évek elején az önkormányzat kezdeményezésére felújították, a lehető leghívebben visszaadva eredeti megjelenését. A villával szemközti oldalon látható egy nagyon szépen megmaradt, klasszicista stílusú épület hátsó homlokzata. Az utca felől nem látni a főbejáratát, kerítése azonban az egyik legszebb budapesti klasszicista kerítés.
A Budakeszi és a Zugligeti út közötti sávon több épületet találunk ebből a korból. A Geiszt-villa Hild József saját lakóházának épült. A Zugligeti út egyik saroktelkén áll egy földszintes épület, a népi klasszicizmus szép példája. Továbbhaladva a valamikori Fácán harmincszobás épülete következik. Minden szobája a jó kilátást kínáló főhomlokzati oldalra néz. Alsó részében vendéglő üzemelt, a kor neves művészei jártak oda mulatni, többek között Barabás Miklós is. Az idők folyamán átépítés átépítést követett az egykori fogadóban, amely már hosszú ideje üresen áll, elszomorítóan romos állapotban.
Miután lezajlottak az európai forradalmak, és elcsendesedett az élet, új stílusirányzatok születtek a művészetekben – emlékeztetett Rosch Gábor. Az új divat egyik példája a Városmajor utca közepén ma is látható romantikus épület, amely szintén magánvillának készült, több neves művész lakásaként és műtermeként funkcionált. Az ablakait és a kerítését díszítő gótikus és móros hatásoknak köszönhetően összetéveszthetetlen.Villak_a_reformkortol_napjainkig3
Újabb húsz évvel később, amikor elkezdődött a kapitalizálódás, a polgárság megerősödött, nagyvállatok jöttek át Budára, nagy házak, pályaudvarok épültek. Megjelent egy új irányzat is az úgynevezett svájci stílusú épületekkel, amelyek – az alpesi népi házak mintájára – gazdagon faragott faépítményükkel, fagerendázatukkal és szerkezetükkel a kor jellegzetes emlékeit hagyták ránk. Az ezek után következő eklektika pedig – kulisszaszerű részleteivel – több hegyvidéki épületen vegyíti a megelőző korok legfőbb stílusjegyeit.
Azok az egykori villák, amelyek állami, vagy követségi tulajdonban állnak, jó állapotúak, de nem látogathatók, és magas kerítéseik miatt sokszor kívülről sem láthatók – összegezte az általános tapasztalatokat Rosch Gábor. Amelyek magánkézben vannak, többnyire lakatlanok, állaguk romlik, s vélhetően az enyészet vár rájuk, mert felújításuk akkora költség lenne, amekkorát magszemély nemigen tudna előteremteni.Villak_a_reformkortol_napjainkig4

A. I.