Keresztkerdesek_a_polgarmesternek

Keresztkérdések a polgármesternek

Kötetlen beszélgetésre hívta Pokorni Zoltánt a Semmelweis Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákönkormányzata. A felső évfolyamosok a tanulótársadalmat érdeklő aktuális kérdésekről faggatták a pályája elején évekig gimnáziumi tanárként dolgozó polgármestert.

Pokorni Zoltán általános iskolásként orvos szeretett volna lenni, a középiskolában aztán többféle elképzelése is volt, ezek között azonban nem szerepelt a tanári pálya. Végül mégis az ELTE magyar–történelem szakára jelentkezett, aminek az volt az oka, hogy ezt a két tárgyat szerette a legjobban – minderről a diákönkormányzat által szervezett találkozón, a pályaválasztását firtató kérdésre válaszolva beszélt a Hegyvidék polgármestere a SOTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban.
Először azonban le kellett érettségiznie, amivel kapcsolatban egy diákcsíny történetét is megosztotta a gyerekekkel. „Abban az időben a jobb matekosok külön érettségit írhattak, amit megpróbáltunk kihasználni. A terv az volt, hogy a feladatokat a fiú-WC ablakából leeresztjük egy zsinegen az udvarra, ahol az egyik osztálytársunk, aki külön dolgozatot írt, megoldja azokat. A megvalósításba azonban hiba csúszott, a cérnaszál elszakadt, így a ravaszul kigondolt puskázásból nem lett semmi. Ennek utólag már nagyon örülök, hiszen így megmaradt a becsületünk” – mesélte Pokorni Zoltán, aki matematikából csak elégségest, irodalomból, történelemből és biológiából viszont jó jegyeket kapott.
Elsőre nem sikerült bejutnia az egyetemre, ezért egy könyvtárba ment el dolgozni. „Rendkívül hasznos volt a munkával eltöltött év, ugyanis rájöttem, mennyire fontos a továbbtanulás. Ez volt az oka annak, hogy amikor felvettek, sokkal komolyabban vettem a tanulást, mint azok, akik a gimnázium után rögtön egyetemistának mondhatták magukat. Az első évben még azt gondoltam, irodalomtudós leszek, aztán a sors mégis a katedra mögé vezérelt. A kötelező tanítási gyakorlatom ugyanis annyira jól sikerült, olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy már tudtam: nekem a katedra mögött a helyem” – emlékezett vissza a polgármester. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy ma már nem elég jól tanulni a középiskolában, hiszen például a nyelvvizsgákért járó pluszpontok nélkül aligha lehet bejutni a jobb egyetemekre.
A rendszer Pokorni Zoltán szerint sem igazságos, különösen úgy, hogy a közoktatás nem tudja ingyenesen biztosítani a nyelvvizsgára való felkészítést. Ez azt jelenti, hogy a tehetősebb családok gyerekei előnyben vannak a rosszabb körülmények között élő társaikhoz képest. Ugyanakkor az is igaz – hangsúlyozta –, hogy a nyelvvizsga-pluszpontok erős motivációt jelentenek ahhoz, hogy a középiskolában még többen tanuljanak nyelveket. Erre pedig szükség van, hiszen európai összehasonlításban Magyarország még mindig nem dicsekedhet, ha a nyelvtudásról van szó.
Többen érdeklődtek az érettségi várható változásairól, amelyekről a polgármester elmondta, hogy még nincs végleges döntés, ő pedig nem támogatja az eddig felmerült újítások többségét. Ilyen az előre hozott érettségi keretében letehető vizsgák számának csökkentése, illetve a kétszintű érettségi intézményének megszüntetése. Az országgyűlés oktatási bizottságának elnökeként Pokorni Zoltán a tankötelezettség 16 évre csökkentését sem tartja jó ötletnek, mert ezzel véleménye szerint a munkanélküliek számát növeli a rendszer.
Az oktatási kérdések mellett terítékre kerültek egyéb témák is. A diákok által kifogásolt napközbeni útjavításokat Pokorni Zoltán szükséges rossznak nevezte, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nehézgépjárművek tervezett kitiltásával jelentősen csökkenthető a hegyvidéki úthálózat amortizációja.
A gyerekek bánatára egyelőre nincs esély arra, hogy sífelvonó épüljön a Normafánál. Bár a tervek és a pénz is rendelkezésre állnak, egy apró élőlény megakadályozza az építkezést. Az egész Kárpát-medencében ugyanis egyedül itt él a fokozottan védett csíkos boglárka, ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park nem egyezik bele a felvonó és a lámpák felszerelésébe.
A találkozót követően Pokorni Zoltán lapunknak elmondta, nagy örömmel állt a tanulók rendelkezésére, hiszen minden korosztállyal fontosnak tartja a párbeszédet: „Sokan úgy érzik – fűzte hozzá –, hogy a kamaszok szemtelenek, holott csupán szeretnék megérteni a világot. Nekünk, felnőtteknek, az a dolgunk, hogy türelemmel viseltessünk velük szemben, és a kérdéseikre próbáljunk meg igaz válaszokat adni.”

mm.