Áttervezték a Normafa környékét
A Normafa nemcsak problémák sokaságával küzd, hanem számtalan kiaknázatlan lehetőséget is magában rejt. Erre mutattak rá munkáikkal azok a hazai és külföldi tájépítész hallgatók, akik egy nyári egyetemi képzés keretében terveket készítettek a népszerű kirándulóhely turisztikai fejlesztésére.
Nemzetközi nyári egyetemet szervezett „Tájvédelem és tájgondozás” címmel a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara a Visegrad Fund és a CEEPUS Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram támogatásával. A rendezvényen három magyar hallgató mellett kilenc ösztöndíjas (cseh, szerb, szlovák és lengyel), illetve ugyanennyi fizetős (bosnyák, brit, portugál és török) külföldi diák vett részt. A kar részéről összesen tizennégy oktató és doktorandusz segítette előadással, konzultációval, szervezői munkával a rendezvény sikeres lebonyolítását.
A nyári egyetem témájához kapcsolódó előadásokat a természeti és kulturális értékekre összpontosító közép-dunántúli utazásokkal, valamint a fővárosban megvalósult beruházások, például a sas-hegyi természetvédelmi fejlesztések bemutatásával egészítették ki. A kurzus sikeres teljesítéséhez a hallgatóknak egy tervezési projektfeladatot is készíteniük kellett, aminek helyszíne a Normafa volt.
Az öt tervezői csapat a terület jelenlegi látogatottságának és állapotának vizsgálata alapján javaslatokat fogalmazott meg a funkcióra, a látogatóforgalom szervezésére, a hely karakteréhez illeszkedő fejlesztésekre és környezetalakításra vonatkozóan. A projekt előkészítésében a kerületi polgármesteri hivatal városrendezési és főépítészeti irodája is közreműködött.
Az elkészült tervekből kiállítás nyílt az egyetemen. A bemutatott ötletekből kitűnik: bár gyönyörű természeti környezet fogadja a Normafához érkezőket, a meglévő épületek többsége nincs összhangban a környezettel, illetve hiányoznak az igazi turisztikai attrakciók.
„Nagy kincs a város közelében ez a gyönyörű erdő” – vallja Tóth Enikő, aki csapattársaival, egy-egy bosnyák, cseh és török hallgatóval közösen készített tervében a hely múltjához kapcsolódva jobban kiemelné a természeti értékeket. Elképzeléseik között egy violinkulcs alakú sétány szerepel, utalva az elnevezésre: 1840-ben az itt álló, korábban Viharbükknek hívott fánál énekelte el Bellini Norma című operájának nagyáriáját európai hírű énekesnőnk, Schódelné Klein Rozália.
A violinkulcssétány mellé új központi fogadóépületet is terveztek, ahol együtt jelenhetnének meg a ma elszórtan, különböző bódékban megtalálható vendéglátó-funkciók. A régi Normafa Síházat viszont megtartanák, szerintük ugyanis az a kirándulóhely szerves részévé vált.
„Ötleteink nemcsak a saját ízlésünket, vágyainkat tükrözik, fontosnak tartottuk, hogy az idejárók igényeit is felmérjük és beépítsük terveinkbe” – jegyezte meg Enikő. A kirándulókat arról kérdezték: miért szeretik a Normafát, illetve mi az, amin változtatnának. A pozitívumok között mindenki a természet szépségét említette, ám a negatívumokkal kapcsolatban megoszlott a válaszadók véleménye: volt, aki a kutak hiánya miatt panaszkodott, más a régi, lepusztult épületeket tüntetné el, és akadt olyan is, aki legszívesebben a környezetüket tönkretevő embereket változtatná meg…
A minden évszakban barangolásra csábító parkerdő szépségére más tervezőcsapatok is jobban ráirányítanák a figyelmet. Egy angol, cseh, lengyel és magyar hallgatókból álló team például „Sky Walk” néven olyan magas lábakon álló sétányt képzelt el a Normafához, amely szokatlan perspektívából, a lombkoronák szintjéről mutatná be az erdő élővilágát.
Egy másik, lengyel, portugál, walesi, illetve szlovákiai magyar résztvevőből álló csapat a területet átszelő zarándokutakon (Mária út, Magyar Zarándokút) érkezőknek alakítana ki pihenőhelyet az Anna-rétnél. A hely központi, összekötő jellegét szimbolizálva a Szent Anna-kápolna körül a környező országokra jellemző stílusban egy-egy templom sziluettje jelenne meg a kis pihenőtér burkolataként.
„A környék feltérképezéséhez és a tervezéshez nagyon rövid idő állt a hallgatók rendelkezésére, ám így is kiváló munkák születtek” – méltatta az alkotások színvonalát Kabai Róbert, a nyári egyetem főszervezője. Az egyetemi docens elmondta, azért választották a tervezési gyakorlat helyszínéül a Normafát, mert ez egy értékes, sokak által látogatott terület, amelynek megjelenésében, használatában sok probléma mutatkozik. A tervezés során a csapatok számára fontos szempont volt, hogy erősítsék a hely fogadótér jellegét, azaz olyan környezetet teremtsenek, ahová jó megérkezni.
z.
Az elkészült tervek poszterei megtekinthetők a nyári egyetem angol nyelvű honlapján: http://la.uni-corvinus.hu/?summerschool2012