Neveles_es_ertekkozvetites

Nevelés és értékközvetítés

A polgármesteri hivatalban megtartott beszámoló keretében ismerhették meg a kerületi szakemberek az új Nemzeti Alaptanterv vitaanyagát. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója elmondta, hogy a tervezetben hangsúlyos szerepet kap az erkölcsi és hazafias nevelés, a nemzeti azonosságtudat, a demokrácia védelme, a környezettudatosság, valamint a tanulás tanítása.

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a hozzá tartozó kerettanterv új változata egyfajta forradalom, ugyanis visszahozza azokat a közműveltségi tartalmakat, amelyeket 2003-ban kivettek a rendszerből. Erre azért van szükség, mert éppen ezek jelentik azt a közös nyelvet, amelyen a korosztályok közötti párbeszéd folyhat, ebben a tekintetben az új NAT a múlt átörökítésének fontos eleme – hívta fel a figyelmet a szakmai és társadalmi vitára bocsátott, újonnan kidolgozott NAT-koncepciót a hegyvidéki polgármesteri hivatalban bemutató Kaposi József.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója számos érdekességgel szolgált az önkormányzat szakemberei és a kerületi oktatási intézmények vezetői részvételével megtartott előadáson. Mint elmondta, a NAT legfontosabb újdonsága az alaptanterv küldetésének definiálása, a nevelés és az értékek hangsúlyozása, a kulcskompetenciák kiegészítése, új tantárgyközi ismeretkörök beépítése, valamint a közműveltség értelmezése és a műveltségtartalmak megjelenítése.
Az erkölcsösséggel összefüggésben kiemelt szerepet kap a nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés, a demokráciatudat, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, a család értékeinek megjelenítése, a felelősségvállalás másokért, az önkéntesség, illetve a fenntarthatóság és környezettudatosság. A gazdasági ismeretek átadásának része a pénzügyi, valamint a médiatudatosságra nevelés. Utóbbira az internet megjelenésével már az iskoláskor kezdetétől oda kell figyelni – emelte ki Kaposi József, aki szerint az aktív állampolgárság fogalmának bevezetése az európai értékrend átvételét jelenti.

A NAT kötelezővé tenné az erkölcstan oktatását az 1–8. évfolyamon. Ennek lényege, hogy az első négy osztályban megmaradnának a már tanított korábbi tartalmak, ezeket azonban erkölcsi szempontból is megvilágítanák, míg az 5–8. évfolyamon az etika tantárgya köré épülne a program.
Újdonság a mindennapos művészet bevezetése, aminek célja, hogy legalább az alsó tagozatban heti öt alkalommal legyen valamilyen művészeti óra, hiszen olyan területről van szó, amely rendkívüli módon segíti a gyerekek szellemi fejlődését. Ebbe a körbe tartozik a műszaki kompetenciák alapját jelentő manualitás előtérbe helyezése, illetve a műveltségi tárgyak tevékenységközpontú oktatása. A tervek szerint minden tárgyterületen az információk gyűjtése és kritikai értelmezése, valamint a használás képessége kapja majd a főszerepet.
Az 1–4., az 5–8. és a 9–12. évfolyamokon témakörönként eltérő módon és struktúrában, megadott feldolgozási szempontok szerint folyna az oktatás. A magyar nyelv és irodalomban az írás, olvasás, szövegértés, illetve a nyelv révén a kultúra megismerése jelentené az alapot, míg a negyedik osztálytól kötelező idegennyelv-oktatás a nemzetközi standardok befogadására épülne.
Matematikában alsó tagozaton a tevékenységbe ágyazottságot, a felső évfolyamokon a lényegkiemelés képességét erősítené a módosított NAT, amelyben új elem a statisztika és valószínűség biztos értelmezésének és használatának igénye. A természettudományos ismeretek átadásában változás, hogy az eddigi elméletközpontú szemléletet a diákokra cselekvő szereplőként tekintő gyakorlati tevékenységek és kísérletek váltanák fel.
Az új NAT arra törekszik, hogy a meghatározó elemeket hangsúlyozva vigye végig az egyes tantárgyakat, szélesebb rátekintést engedve az összefüggésekre. Lényegi elem ugyanakkor, hogy igyekszik elkerülni az átfedéseket, ezért a feldolgozásra váró témát mindig az adott tárgyhoz és évfolyamhoz igazítja.
Minden iskolatípusra külön kerettantervi csomagok készülnek, amelyekben az összes választási lehetőség helyet kap. Ennek köszönhetően az intézmények osztályszinten válogathatnak a különböző tantervi mappákból. Lehetőség van a már meglévő tantervek elfogadtatására is, azaz nem kötelező a központi kerettanterv adaptációja. Könnyítés, hogy a szabad kerethez tartozó, szabadon választható tantárgyak tantervét sem szükséges akkreditáltatni.
Az iskolák fenntartóinak közreműködésével 2012. december végéig kell átalakítani a helyi tanterveket. Az ezekre épülő oktatás 2013 szeptemberében indul az 1., az 5. és a 9. osztályban.

K.