Uj_uton_a__Hegyvidek_Sportegyesulet1

Új úton a Hegyvidék Sportegyesület

Kovács Jánost tavaly decemberben választotta meg ügyvezető elnöknek a Hegyvidék Sportegyesület (HSE) elnöksége. Az új vezető beszélgetésünkkor elárulta, hogy egy alulról építkező, a diák-, szabadidő- és versenysportot egyaránt befogadó klubmodellben gondolkodik.

Mi a sporttal kapcsolatos ars poeticája?

– Számomra a sport az egészséges, mosolygó, örökmozgó gyerekeket jelenti. A későbbi sikerek, világcsúcsok és olimpiai aranyérmek valójában ezt a célt szolgálják, egyszerre következmények és motivációk. Ebben a megközelítésben nem tudom sportként meghatározni, és megkérdőjelezem az értelmét, hasznosságát, emberiességét azoknak a sporttevékenységeknek, amelyek a gyerekeket eszköznek tekintik. Persze, a kérdéskör sokrétű, magammal is tudnék vitázni, de a gyerekközpontúság iránti elkötelezettségem egyértelmű.

Hogy került kapcsolatba a Hegyvidék SE-vel?

– Dr. Váczi János, a sportért felelős hegyvidéki alpolgármester és Rétai Gábor, a XII. kerületi Szabadidősport Központ vezetője még 2011 első félévében azzal kerestek meg, hogy vállalnék-e szerepet az egyesület életében. Hónapokon át tartó önkéntes munka eredményeképpen a közgyűlés novemberben az elnökség tagjává, majd az elnökség december elején ügyvezetővé választott.

Milyen szakmai tapasztalatokkal rendelkezik?

– Testnevelő tanár vagyok, a tanítással azonban csak két éven át foglalkoztam, ugyanis egészen fiatalon az akkori OTSH szabadidősport-osztályára kerültem. Ott ismerkedtem meg az államigazgatási, sportirányítói munkával, de ennél is fontosabb, hogy lehetőségem volt országos programokban gondolkodni. Ezt követően hosszabb ideig a Góliát–McDonald’s FC ügyvezetőjeként dolgoztam, majd a Nemzeti Labdarúgó Akadémia Kht.-t irányítottam. Büszke vagyok arra, hogy részt vehettem a Bozsik-program felépítésében, ami már csak azért is fontos a számomra, mert a foci a meghatározó sportág az életemben.

Közel három hónapja vezeti a Hegyvidék SE-t, milyenek az első benyomásai? Azt kapta, amire számított?

– Bár értek kisebb meglepetések, összességében nem lehet okom panaszra, hiszen tudtam, mire vállalkozom. Jelenleg tizennégy szakosztályunk van, ebből néhányat „alvó szakosztálynak” látok, csak a küldöttgyűlés idejére aktivizálódnak. A többség azonban azt csinálja, amit kell: mozog, sportol, versenyez. Általánosságban elmondható, hogy a szakosztályokban kifejezetten színvonalas munka folyik, a klub egyszerre ad teret a klasszikus szabadidősportos hagyományoknak és a válogatott kerettagokat is felvonultató élsportnak. Ugyanakkor a korábbi gazdálkodás sok kívánnivalót hagy maga után, jelentős adósságállományt örököltünk, ráadásul még mindig dőlnek ki a csontvázak a szekrényből. Olyan kötelezettségvállalásokról van szó, amelyeket nyilvánvalóan segítő szándékkal fogadott el az előző vezetés, azonban fedezet nélkül ígérni butaság, csak rövid távon megoldás.

Mindezek ismeretében melyek a legfontosabb célkitűzései?

– Átlátható, kiszámítható gazdálkodást szeretnék megvalósítani, ezzel párhuzamosan az egész egyesületet „gatyába kell rázni”. A tagok legyenek a taglistán, fizessenek tagdíjat, az egyesületi fórumok működjenek, készüljenek megfelelő jegyzőkönyvek, határozatgyűjtemények, legyenek meg a szükséges szabályzatok, nyilvántartások! Nem nagy dolgok ezek, mondhatnám, rutinmunka, mégis el lehet velük bíbelődni, ez pedig állandó fegyelmet követel tőlem és mindenkitől az egyesületben. Más kérdés a sporttevékenység rendbetétele, aminek fontos része a szakmai célok pontos kitűzése. A kérdés korántsem egyszerű: egy önkormányzati támogatást kapó egyesületnek a gyerekek, a lakosság sportját kell-e szolgálnia, vagy az élsportot, a válogatott kerettagok felkészülését, versenyzését? A legegyszerűbb az lenne, hogy az arany középutat válasszuk, egy kicsit ide, egy kicsit oda. Én is hajlok erre, kellő alázattal mégis azt mondom, ennek a stratégiai döntésnek a meghozatala, a fő hangsúlyok megállapítása az egyesület legmagasabb döntéshozó fórumának, a közgyűlésnek a feladata.

Az már most látszik, hogy hosszú út előtt áll az egyesület. Mik az idei esztendő legfontosabb teendői?

– Ha az önkormányzat továbbra is a tavalyi szinten tud támogatást nyújtani, és egyéb tervezett forrásaink is realizálódnak, akkor 2012 a gazdasági konszolidáció, a tiszta, átlátható, tervszerű gazdálkodás megkezdésének éve lehet. Az objektív alapon működő szakosztályi támogatási rendszer kialakítása sem várathat magára, ugyanakkor az igazi szakmai célok teljesülésére, új programok, új szakosztályok beindulására csak jövő esztendőtől van esélyünk. A siker érdekében meg kell tanulni nemet mondani, de bízom benne, hogy sportolóink lojalitása erősebb lesz annál, mintsem hogy elforduljanak tőlünk.

Mikor lenne elégedett az elvégzett munkával?

– Akkor, ha megtehetném, hogy nem az irodában ülök egész nap, hanem egy kölyökcsapatot edzek hetente kétszer-háromszor. Hétvégén meccsekre vinném őket, néha nyernénk, néha veszítenénk, de mindig büszkén húznánk fel a Hegyvidék SE mezét. Ez azt is jelentené, hogy az egyesület háza táján minden a legnagyobb rendben van!Uj_uton_a__Hegyvidek_Sportegyesulet2

Knp.