Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

 

Varosi_talalkozohely_lehet_a_Szell_Kalman_ter

Városi találkozóhely lehet a Széll Kálmán tér

Hosszú évek óta napirenden van a Széll Kálmán tér rendezésének kérdése, ami, úgy tűnik, az idén végre elkezdődhet. Legkésőbb júniusig le kell bonyolítani a terület átépítésére vonatkozó végleges műszaki és építészeti pályázatokat, ellenkező esetben veszélybe kerül a fejlesztés uniós támogatása. A fővárosi közgyűlés már elfogadta a rendezésről szóló koncepciót, a Finta stúdió terve szerint a Széll Kálmán téren emberközpontú városi találkozóhely jönne létre.

Bár az elmúlt évtizedben több elképzelés született a Széll Kálmán tér átépítésére, a megvalósításra azonban mind ez ideig nem került sor. Budapest újonnan megválasztott vezetése elkötelezett a tér rendbetétele mellett, amit összekötött a budai fonódó villamoshálózat kiépítésével, így a fejlesztéshez immár európai uniós pályázati források is rendelkezésre állnak. Első lépésben a közgyűlés elfogadta azt az átfogó koncepciótervet, amelyet tovább finomítanak a hamarosan kiírandó műszaki és építészeti pályázatokon.
A koncepcióterv építészeti részét jegyző Finta Építész Stúdió projektvezetője, Szabó Tamás János lapunknak elmondta, olyan megoldásban gondolkodtak, ami nem számol kereskedelmi funkciókkal, hanem visszaadja a teret a város lakóinak. „A Széll Kálmán tér Buda legfontosabb tömegközlekedési csomópontja, naponta kétszázezer ember halad rajta keresztül. A hangsúly ma még a keresztülhaladáson van, a mi tervünk azonban egy élettel teli közösségi helyként határozza meg a teret” – hangsúlyozta a szakember.
Nincs szó újabb beépítésekről, a használhatóságot a térrendezés eszközeivel javítanák. A legfőbb cél, hogy a Széll Kálmán tér valódi találkozó- és pihenőhelyként funkcionáljon a jövőben. Ennek érdekében ötre csökkenne a BKV-megállók száma, illetve a 4-es és 6-os villamos Hűvösvölgy, valamint a Móricz Zsigmond tér felé tervezett továbbvitelével a későbbiekben a villamos-végállomások is megszűnhetnének.
Szintén a tömegközlekedési kapcsolatok elérését segítené a teret félkörben átölelő peronrendszer, amelyet zöld tetővel (járható, külön szintű városi parkkal) látnának el. A metrókijárat betonépületét üvegezett fogadótér váltaná le, az 5-ös busz a villamos pályáját használva az alagúton keresztül jutna el a Krisztina körútra. Mindössze egyetlen új végállomást alakítanának ki, az új kocsikkal közlekedő fogaskerekű a villamospályán érné el a teret.
A XII. kerületet közvetlenül érinti az ún. Vár Kapuja koncepció is, aminek részeként sétálóutcává alakulna a Várfok utca és a Csaba utca Széll Kálmán téri szakasza. A tér és a Krisztina körút között a tervezők gyalogosalagutat képzelnek el, a Várfok utcára a mostani lépcső két oldalán mozgólépcsők és liftek szállítanák a járókelőket. A Várfok és Vérmező utca találkozásánál kialakítandó Vár Kapuja központ tulajdonképpen egy második tér lenne a tér fölött, parkkal, pihenőhelyekkel, infóponttal.

mm.