Ketszazmillio_utjavitasokra

Kétszázmillió forint útjavításokra

A 2011-es év eredményeiről, illetve a következő időszak fejlesztési lehetőségeiről esett szó a Hegyvidéki Útfejlesztési Testület decemberi, évzáró ülésén. Mint kiderült, út-, járda- és lépcsőjavításokra egy esztendő alatt több mint 200 millió forintot költött az önkormányzat.

Az év első fele a gyalogosokra, illetve az autósokra közvetlen veszélyt jelentő úthibák kijavításával telt. A kerület egészét érintő, kátyúzást is magában foglaló karbantartás a közbeszerzési pályázatok augusztusi lezárulta után kezdődhetett meg – tájékoztatta decemberi ülésükön a Hegyvidéki Útfejlesztési Testület tagjait Bejczi Álmos, az önkormányzat városüzemeltetési irodájának helyettes vezetője. A nyári hónapokban a Penta kft. öt brigádja több mint száz utcában 1600 kátyút javított ki.
Felújították a Csaba, a Sion, a Zólyomi, a Csorna, a Tamási Áron, az Acsády és a Sztehlo Gábor lépcsőt, az Alkony úti falépcsőt pedig teljesen átépítették. Pótolták a hiányzó parkolásgátló oszlopokat – egyetlen oszlop telepítése mintegy húszezer forintba kerül –, illetve új pollereket telepítettek a CBA előtti parkolóban az Istenhegyi úton, valamint a Normafánál, az Orbánhegyi úton az óvoda közelében, a Béla király út és György Aladár utca kereszteződésénél, illetve az Irhás árokban.
Megoldották az esővíz elvezetését a Hegyhát és Eötvös út kereszteződésében, a Kakukk út 24. előtt, a Patkó utca 3.-nál és a Dániel úton, míg a kerület húsz kilométernyi földútja közül 2011-ben az Abigél utca kapott szilárd burkolatot. Az ígéretek ellenére a főváros nem tudta befejezni az Irhás árok mederrendezését, ennek ellenére a Hegyvidéki Önkormányzat járdalapokból két ideiglenes gyalogjárót épített az érintett útszakaszon.
Több helyütt felújították a veszélyes járdákat: ilyen a Szalánci utcai gyalogjáró, a Németvölgyi úton a Mackós Óvoda és a Normafa Óvoda előtti rész, a Fekete István iskola környéke, valamint a Rácz Aladár út 2. és a Bazin utca közötti szakasz. A lakók kérésére újjáépítették a Városmajori utcában a gimnázium melletti parkolókat, ezzel megnyugtatóan rendeződött a gyalogosok és az autók különválasztása. A Fodor utcában, csatlakozva a fővárosi önkormányzat beruházásához, a kerület 280 méter járdát épített.
A Csörsz utcában középszigetes gyalogosátkelőt létesítettek a Gesztenyés kert és a MOM Park Bevásárlóközpont között, ami nem volt egyszerű „menet”, közel egy évig tartott a szükséges engedélyek beszerzése a fővárostól. 2011 egyik legfontosabb beruházása a Csaba utca felső szakaszának felújítása volt, a nagy forgalmú útszakasz az Abigél utcához kapcsolódva kapott új burkolatot.
Az irodavezető-helyettes kérdésekre válaszolva elmondta, nincs mód minden egyes fekvőrendőr elé külön figyelmeztető táblát kihelyezni, annál is inkább, mivel a sebességcsillapított övezetek szélén mindenhol jelzik az óránkénti 30 kilométeres korlátozást. A bordákat egyébként is úgy alakítják ki, hogy azok a megengedett sebesség betartásával nem okozhatnak kárt az autóban.
Évértékelésében Kovács Lajos alpolgármester kiemelte, hogy a kizárólag útépítésre felhasználható kommunális adóból 2011-ben 268 millió forint folyt be az önkormányzathoz, ebből 203 millió forintot költöttek el javításokra. A fennmaradó több mint 60 millió forintot a következő évi munkákra fordítják. Az alpolgármester hangsúlyozta: azért készült el a szokásosnál kevesebb felújítás, mert az önkormányzat csak olyan munkálatokba akart belekezdeni, amiket biztosan be tudott fejezni. Mindez nem azt jelenti, hogy a 2011-re tervezett rekonstrukciókat törlik a fejlesztési programból, ezek az utak ugyanis – köztük a Mátyás király út – várhatóan már a tavasszal megújulhatnak. Az esetenként több tízmilliós beruházások védelmében 2012-től külsős ellenőrt alkalmaznak, a remények szerint így tovább javul az átvett munkák minősége.
Az aktuális feladatokról szólva az alpolgármester egy jó hírről is beszámolt: az elmúlt hónapokban számos panasz érkezett az önkormányzathoz a Böszörményi úti villamosperonok állapota miatt. Kovács Lajos elmondta, hogy a padkát alámosta a víz, amit elvileg a fővárosnak kellett volna kijavítania. A balesetveszély elhárítása azonban nem történt meg, a fővárosi önkormányzat állásfoglalása szerint ugyanis a peron a BKV-hoz, az útpálya a BKK-hoz tartozik, a szegélynek azonban nincs gazdája.
A Hegyvidéki Önkormányzat hiába akarta saját költségére kijavíttatni a hibás peronrészeket, a munkavégzéshez tulajdonos híján nem lehetett engedélyt szerezni. Végül hosszas egyeztetés után a főváros ígéretet tett arra, hogy a villamospálya rekonstrukciójával párhuzamosan a szegélyeket is felújítja.

k.