Az_utolso_magyar_parasztfesto1

Az utolsó magyar parasztfestő

A Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Diószegi Balázs alkotásaiból nyílt kiállítás január elején a MOM Kulturális Központban. A művész lánya, a tárlatot rendező Diószegi Olga köszöntőjében elmondta: édesapja munkásságának bemutatását elsősorban azért bontotta évtizedekre, mert jól láthatóan stílusukban és technikájukban is elkülönülnek egymástól a különböző korszakokban készült festmények.
A család emlékeiről régi fotók és képeslapok tanúskodtak. Diószegi Olga elmondta, fiatal házasként – édesapja anyjával – a szülei hármas társbérletbe költöztek a kerületbe. Bár apja ideje nagy részét vidéken töltötte, a Márvány utcai lakás hosszú ideig a család otthona maradt.
Diószegi Balázs 1914-ben született Kunszentmiklóson, paraszti családban. Iskoláit szülővárosában végezte. Már általános iskolás korában egyre több diáktársát, tanárát örökítette meg humoros skiccein. Rajzkészségét a református gimnáziumban fejlesztette tovább, ahol Gál Sándor festőművész-rajztanár tanítványa volt.
Érettségi után, 1933-ban beiratkozott a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Az ott töltött évek új horizontot nyitottak meg előtte: nem csupán a nagyváros, hanem a főiskola légköre is jelentős befolyással volt rá. Különösen alakrajztanárától, Rudnay Gyulától tanult sokat. Képeit az alföldi táj, a paraszti életmód és kultúra határozta meg – ezért is említik több helyütt az utolsó magyar parasztfestőként.
– A tizenhárom évvel ezelőtt bekövetkezett halála óta először nyílt tárlat Diószegi Balázs festményeiből – mesélte lapunknak Diószegi Olga. – Valami miatt eddig senki nem akarta apám képeit kiállítani Budapesten, ez a kerület az egyetlen, amelyik bemutatja a műveit. Néhány éve, 2005-ben a Jókai Klubban a grafikáit láthattuk, és bár van néhány képe a Nemzeti Galériában, mégis inkább vidéken, főleg a szülőföldjén, Kunszentmiklóson, Kiskunhalason és Kisvárdán rendeznek válogatásokat munkáiból.

A megnyitón azt mondta, édesapja művészetére ihletően hatottak Ady versei. Ezt illusztrálták azok az irodalmi művek, részletek is, amelyeket a Félsziget Klubház tagjai olvastak fel. A Félszigetnek mi volt a kapcsolata Diószegi Balázzsal?

Vele semmi. Biztos tudja, hogy a Félsziget Klubház a pszichiátriai betegek nappali foglalkoztatója a kerületben, ennek vagyok én a tagja, és a klubház segítségével vettük fel a kapcsolatot a MOM munkatársaival, akik örömmel adtak helyet a kiállításnak. A megnyitón szereplők – szintén a Félsziget Klubház tagjai – olyan szerzők műveiből olvastak fel részleteket, akik édesapám kedvencei közé tartoztak, így hallhatta a közönség Ady néhány versét, Poe írásait és egy rövid részletet Hemingway kisregényéből, Az öreg halász és a tengerből.

Az édesapját méltató művészettörténész, Sümegi György a megnyitón kifejezte azt a reményét, hogy Diószegi Balázs születésének századik évfordulójáig, 2014-ig több kiállítás és kötet teszi majd közkinccsé az életművét. Vannak már konkrét tervek is?

Egyelőre csak annyit tudok, hogy az a grafikai anyag, amit nemrég a Jókai Klubban mutattak be, a Félsziget Klubházban, a Kiss János altábornagy utca 34.-ben lesz látható a február hatodikán délután négy órakor nyíló tárlaton. A klub ugyan zártkörű programokat szervez, de a műveket külső látogatók is megtekinthetik két héten keresztül.Az_utolso_magyar_parasztfesto2

Antal Ildikó