Virtuális cukros bácsik
„Ne állj szóba idegenekkel!”, „ne fogadj el édességet senkitől!” – hol vannak már a régi szép idők, amikor szinte ennyit is elég volt mondaniuk szüleinknek, hogy távollétükben biztonságban hihessenek bennünket! Arról mindnyájunknak vannak tapasztalatai, illetve elképzelései, hogy mennyivel nehezebb manapság a szülők dolga. Egy közelmúltban befejeződött felmérés azt vizsgálta, mennyire nem tudunk arról, hányféle módon csábítgatják az internet révén a legvédtelenebb generációt korunk virtuális cukros bácsijai.
Az UNICEF megbízásából december közepén készült egy nemzetközi felmérés, amely azt kutatja, hány – ellenőrizetlen – órát töltenek a gyerekek az internet előtt, és mennyi tiltott tartalommal találkoznak akarva-akaratlan. Mint a vizsgálat mutatja, a szülők a feléről sem tudnak! A fiatalok jelentős többsége kapott már szexuális jellegű felhívást, ajánlatot felnőttektől, adott ki magáról túl személyes információt, tart kapcsolatot vadidegen online „barátokkal”. Ebben a közkedvelt közösségi oldalak is veszélyforrást jelenthetnek.
Az internet hasznos eszköz, ugyanakkor a veszélyei fölött sem szabad elsiklani. Becslések szerint több millióra tehető a gyermekbántalmazásról készült képek száma, a fotókon látható gyerekek száma pedig több tízezer. Ha egy kép felkerül a netre, attól kezdve önálló életre kel. Kitörölhetetlen!
A világháló határtalanságát kihasználják a bűnözők is – derül ki a nemzetközi felmérésből –, hiszen e téren kevésbé hatékony és erős a törvénykezés. Éppen ezért lenne szükség nemzetközi összefogásra – hívja fel a figyelmet az UNICEF Innocenti kutatóközpontjának legújabb tanulmánya.
Az Internetfigyelő Alapítvány (IWF) 2010-ben csaknem tizenhétezer szexuális gyermekbántalmazási esetet leplezett le. A hazai kutatások azt mutatják, hogy minden második tizenhat éves tinédzser találkozott már online pornográf tartalmakkal, és a megkérdezettek közül tízből egy mondta, hogy az interneten megismert idegen személy szexuális tartalmú beszélgetést is kezdeményezett vele. Minden harmadik tizenéves pedig elküldte már fényképét vagy videóját online megismert idegennek.
Romet-Balla Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kommunikációs igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy az Országos Kriminológiai Intézet és az ESZTER Alapítvány fővárosi, 15 éves középiskolások körében végzett felmérése szerint a gyerekeknél még nem jellemző az idősebbek által kezdeményezett, szexuális tartalmú online ismerkedés, ugyanakkor nagyon is gyakoriak a kortársak közötti online bántalmazás különböző formái. A világon a gyerekek mindenhol arról számoltak be, hogy életükben komoly probléma az internetes zaklatás, de a felnőttek nem érzik ennek súlyosságát.
Az UNICEF amerikai kutatása szerint azok a gyerekek, akik az iskolában erőszakoskodnak másokkal, valószínűleg maguk is elektronikus zaklatás áldozatai. Az internetes zaklatás elkövetői is legtöbbször fiatalok. A névtelenség ijesztőbb lehet a gyerekek számára, fokozhatja a védtelenség érzését, így komolyabb sérüléseket okozhat. Míg egy iskolai zaklatás hazatérve megszűnik, addig az internet miatt az áldozat otthon is áldozat marad.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat hazai kutatásából kiderült: a 13 és 17 év közötti fiatalok szinte mindegyike az otthonában is hozzáfér az internethez, van mobiltelefonja, közel fele pedig úgynevezett okostelefonnal rendelkezik, aminek az elterjedése behatárolja a szülők ellenőrző és szabályozó lehetőségeit, így nő a gyerekekre leselkedő veszélyek száma. Mindaddig, amíg a zaklatók biztosak abban, hogy a társadalmi rosszallás kockázata nélkül zaklathatnak fiatalokat, folytatni fogják áldatlan tevékenységüket – figyelmeztetnek az UNICEF adatai és a hazai tapasztalatok.
(Antal)