Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyogynovenyekkel_a_betegsegek_ellen1

Gyógynövényekkel a téli megbetegedések ellen

A tél a betegségek időszaka is. Félünk az aktuális influenzától, vírusoktól, és ha sikerül is elkerülni a járványos betegségeket, akkor is ott vannak a hétköznapi nátha kellemetlen tünetei. Gyógyszerrel hét nap, a nélkül egy hét – szokták mondani a gyógyulás alternatívájaként a gyógynövényekre esküdők.

A gyógynövények nem minősülnek gyógyszernek, a tünetek kezelésével viszont akár jelentősen lerövidíthetik a gyógyulás idejét. Beszerzésük sem okozhat problémát, hiszen – nem meglepő módon – drogériákban, bioboltokban mindenütt olcsón megvásárolhatók. Ennél csak a saját termesztés vagy gyűjtés jobb, hiszen van alkalmunk megismerni a növényeket, nem csak kiöntjük szárított maradványait egy papírzacskóból.
A megfázás összetett tünetei között ott van a torokfájás, a köhögés és az orrfolyás, amik vagy egyszerre, vagy egymást váltva, külön-külön keserítik meg a téli napokat. A gyógynövények sok száz tagot számláló arzenáljában akad ellenük éppen elég hatóanyag, ezekből válogattuk össze a legismertebbeket, legelterjedtebbeket és leghatékonyabbakat.
Csipkebogyó
A vadrózsa termései nem elsősorban a tünetek ellen hatnak, hanem magas vitamintartalmukkal a legyengült szervezetet erősítik, és támogatják a betegség elleni küzdelemben. A csipkebogyó, vagy más néven hecsedli nagy előnye, hogy mindenki ismeri (nem lehet összekeverni semmilyen más bogyóval), a tél közepén is lehet szedni, ráadásul talán ilyenkor a legfinomabb, továbbá számtalan módon elkészíthető.
A legegyszerűbb, ha frissen szedjük a bogyókat. Ebben az esetben már az is javítja a közérzetünket, hogy a csípős, téli hidegben felkerestük a Hegyvidék zöld részeit, és bokortól bokorig járva gyűjtögettük a hívogatóan vörös terméseket. Otthon a csipkebogyókat kicsit szétnyomva tegyük teatojásba, és áztassuk langyos vízben. A forrázás sok értékes hatóanyagot tönkretesz, ezért a hosszabb ideig tartó áztatást kell alkalmazni. Az így elkészített ízes ital hathatós segítség a megfázás és más felső légúti fertőzés ellen.
A csipke természetesen más formában is elérhető. Kapható szárított csipkehús, kifejezetten csipkebogyó-kivonatot tartalmazó C-vitamin-tabletta, elterjedt a csipkeszörp és a csipkebogyólekvár, s létezik csipkepálinka isGyogynovenyekkel_a_betegsegek_ellen2
Kakukkfű
A kakukkfüvet általában fűszerként tartjuk számon, pedig a légúti fertőzések és a tüdőgyulladás kezelésére régen használt gyógynövény is. Beszerzése akkor is könnyű, ha a konyhaablakban nem nevelünk saját növényt, amely bőségesen ellátja egy háztartás mindenféle igényeit. A friss fűszer kerül például a sültek mellé, a szárított levélkék pedig a téli időszakot várják a szekrényben.
Felhasználása egyszerű, csak langyos vízben kell áztatni csészénként egy kávéskanálnyi kakukkfüvet, majd leszűrni és meginni. Nem lenne helyes elhallgatni, hogy a kakukkfűtea nem tartozik a sokak által kedvelt italok közé, ezért érdemes vagy intenzív ízű gyógynövényekkel (például citromfűvel) keverni, vagy mézzel, friss citrom levével ízesíteni. Fogyasztása közben pedig gondoljunk arra, hogy gyógyteát nem feltétlen kedvtelésből iszik az ember, illetve senki nem ígérte, hogy a gyógyfüvek megédesítik az életünket – viszont elűzik a betegségeket.Gyogynovenyekkel_a_betegsegek_ellen4
Hársvirág
Nyár elején nem okoz nehézséget megfelelő mennyiséget szedni az éppen virágba boruló hársakról. A hársgyűjtő séták alkalmával derül csak ki, hogy lakókörnyezetünkben milyen gyakori fa a középkorban már-már szentként tisztelt hárs.
Néhány dologra azonban oda kell figyelni. Egyrészt gyógyászati célra tulajdonképpen a virágot és a felette található vitorlát kell gyűjteni. Másrészt a virágzó hárs illata nemcsak az embert vonzza, hanem rovarok millióit is, a szedésnél tehát vigyázzunk a méhekre, és a szárítás során engedjük, hogy a virágok között megbúvó ezernyi apró rovar visszatérhessen a természetbe.
A hársteát forrázva is el lehet készíteni, melegen fogyasztva a leghatékonyabb. Csillapítja a köhögést, jótékonyan hat a légutak nyálkahártyájára és kismértékben nyugtató hatású. A túladagolása viszont megterhelheti a szervezetet, ezért napi két csészénél többet ne fogyasszunk belőle. A növény hatóanyagai kisebb koncentrációban a hársmézben is megtalálhatók!
Vöröshagyma
Minden konyhában van hagyma, de gyógynövényként mégsem gondolunk rá. Pedig szinte nincs olyan szervrendszer, vagy betegségcsoport, amelyre ne hatna jótékonyan, legyen szó koleszterinről, vagy hörghurutról.
Az alkalmazás tekintetében nagyszerűen érvényesül az „ahány ház, annyi szokás” mondás. Szinte mindenki emlékszik rá, hogy nagymamája régen borzalmas hagymateával gyógyította a megfázását télen, és a történetek végén általában az is szerepel, hogy „az ízét nem szerettük, de végül is tényleg használt”. A receptúra a legváltozatosabb formákban maradt fenn, így hallani olyanról, aki az egész vöröshagymát főzte negyedórán át, akadt, aki a leveleket forralta fel vízben, és volt, aki csak a külső, színes burokleveleket tette a teába. Annyi bizonyos, hogy a hagymafőzet rossz ízű ital – viszont reménytelenül eldugult orral nem is olyan kínzó élmény, mint egészségesen belegondolva…Gyogynovenyekkel_a_betegsegek_ellen3
*
Ha már utolért minket a megfázás, érdemes kipróbálni a gyógynövényeket egyesével, vagy kombináltan. A gyógyulás szempontjából nincs igazi alternatívájuk, hiszen a modern gyógyszerek sem nyújtanak azonnali enyhülést, ráadásul azokat nem is lehet kellemes tavaszi séták során összegyűjteni, vagy ablakpárkányon, teraszon, kertben nevelni.

(Barta)