A_magyar_kultura_napjat_unnepeltek_a_MOM-ban1

A magyar kultúra napját ünnepelték a MOM-ban

A „Párbeszéd a magyar közművelődésért” című országos programsorozat záró rendezvényének adott otthont a MOM a magyar kultúra napján. A hazánk számos pontjáról érkező közművelődési intézményvezetők megismerhették az Országos Közművelődési Koncepciót, és részesei voltak a MaNDA Tv elindításának. Az ünnepnap további, nagyközönségnek szervezett rendezvényein beszélgetés zajlott a kulturált viselkedésről, bemutatták Olasz Ferenc rendező, fotográfus legújabb könyvét, illetve a Kaláka együttes adott műsort.

A mindennapi kultúra legalább annyira meghatározója egy nemzet kulturális nívójának, mint a közművelődési tevékenység, vagy a létrehozott műalkotás – hívta fel a figyelmet Pokorni Zoltán polgármester a magyar kultúra napján a MOM Kulturális Központban zajló egész napos program megnyitóján. „Vannak szépen felújított, jól működő művelődési házak, vannak nagyszerű művészek, élményt adó előadások, amelyeket ezrek és ezrek néznek meg, s amelyek büszkeséggel tölthetnek el bennünket, ha a magyar kultúráról beszélünk – mondta a polgármester –, ám ami a színháztermeken kívül, például előadás után a ruhatárban történik, arra már kevésbé vagyunk büszkék. Nehezen érthető, hogy a műélvező közönség egy része miként válik néhány perc alatt lökdösődő tömeggé… Mondhatjuk erre, hogy nekünk, magyaroknak, ezernyi bajunk közepette nincs módunk az udvariaskodásra; amikor nincs pénz intézmények működtetésére, emberek munkája kerül veszélybe, nem sokat számítanak az udvarias szavak.”A_magyar_kultura_napjat_unnepeltek_a_MOM-ban2
A polgármester Szép Ernő 1942-ben írt, Ne hidd című versét idézte, aki „a világégés közepette is a pardon és a köszönöm kultúráját hirdette”: Csak a kedvesség, az öröm,/A pardon, meg a köszönöm,/A gyöngédség, a figyelem,/Csak az az igaz idelenn.
„Mennyivel könnyebb lehet most, békeidőben, jóllehet, válság közepette, ezt a kultúrát gyakorolni. A pardon és a köszönöm nem oldja meg égető gondjainkat, mégis többet tesz: segít, hogy megőrizzük magunkat, bizalmat, tartást és hitet adhat kisebb és nagyobb közösségünknek, és éppen akkor, amikor mindezek próbára tétetnek. Adhat-e ennél többet a kultúra? – figyelmeztetett Pokorni Zoltán. – A kultúrában nem a létrehozott alkotás, termék, az épület, a mű, az előadás a fontos, hanem az odavezető út, illetve az, hogy az alkotás mit jelent: egy tárgyat-e, amit néha leporolunk, vagy olyan erőt, ami képes szolgálni az embereket, képes segíteni a mai gondjaink megválaszolását. Nem a tárgy, hanem a mód, a hogyan a fontos.”
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár először a polgármester szavaira utalt: „Olyan válság határozza meg napjainkat, amelynek súlyos következményei vannak, súlyos elbizonytalanodás jellemzi – még a ruhatárban is.” A humánumot a reménytelen helyzetekben születő vállalások mozdították előre. A mai ünnep jelen idejűvé teszi a magyar kultúra értékeit, és felhívja a figyelmet a jövő iránti felelősségünkre – fogalmazott Szőcs Géza, hozzátéve, hogy a kultúra hatásának és az e hatást érvényre juttató közművelődésnek kitüntetett jelentősége van bajaink folyamatos jóra fordításában, ehhez pedig aktív, kezdeményező kultúrpolitikára van szükség. Köszöntője után az államtitkár elindította a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) Tv, egy rendhagyó, online, kétnaponta jelentkező kulturális híradó első adását.
Hammerstein Judit helyettes államtitkár az országos közművelődési koncepciót bemutatva elmondta, céljuk egy olyan szakpolitikai dokumentum létrehozása volt, ami iránymutató a szakemberek számára, érvanyagot biztosít, tisztázza a kormány, a kulturális államtitkárság viszonyát a magyar közművelődéshez, és megalapozza a 2020-ig tartó időszak fejlesztéseit. A legfontosabb támogatandó területek között a közművelődés alapintézményeit, a felnőttképzés szervezeteit, a kulturális vidékfejlesztést, a határon túli magyar kultúrát, a kulturális örökség digitalizálását és a magyar nyelv ügyét említette.
A „Párbeszéd a magyar közművelődésért” címmel megtartott szakmai rendezvény ünnepélyességét a Gráf Zsuzsanna vezényelte Angelica Leánykar, illetve Oberfrank Pál színművész és Zsida Ramóna hegedűművész rövid műsora adta. A MOM szinte összes termében a magyar kultúra napját ünnepelhette a közönség. A délutáni Kultúrszerviz keretében például a viselkedésről, a viselkedéskultúráról beszélgettek az érdeklődők Tomana Györgyi tanárral, Bilicsi Erzsébet televíziós rendezővel és Duma Róbert kommunikációs szakemberrel. A résztvevők egyebek mellett arról vitatkoztak, mennyire függ össze az intelligencia és a kulturált viselkedés, mentesíthetnek-e egyes élethelyzetek az elvárt viselkedés szabályai alól, és ezeket a szabályokat hol és mikor kell – vagy kellett volna – elsajátítanunk.A_magyar_kultura_napjat_unnepeltek_a_MOM-ban4
Olasz Ferenc rendező, fotográfus legújabb, Te Deum című kötetének bemutatójára zsúfolásig megtelt a színházterem. Fonti Krisztina alpolgármester felidézte, hogy advent kezdetén, Agárdy Gábor ikonkiállításának megnyitásakor mennyire reménykedett, a tárlat hozzájárul az elmélyültebb felkészüléshez, és méltóképpen tölthetjük a várakozás idejét. „Az ünnepek elmúltával szeretnénk kicsit tovább nyújtani a békesség, a harmónia időszakát – mondta. – Meggyőződésem, hogy A_magyar_kultura_napjat_unnepeltek_a_MOM-ban5Olasz Ferenc fotói segítenek ebben, képei a Teremtő erejére emlékeztetnek bennünket, nemcsak angyalokat, templomokat, romokat látunk, de fákat, vizeket, felhőket, a természet apró csodáit. Megragadta az élet elillanó pillanatait, így megőrizve azokat a későbbi generációk számára is.”
Feledy Balázs művészettörténész szerint Olasz Ferenc a magyar hagyomány, kulturális, történeti emlékeink egyik legmeghatározóbb feldolgozója. „Könyve nem fotográfiai kiadvány, de az is. Nem szakrális kiadvány, de az is, ahogy történeti, művészettörténeti, vallástörténeti kötet is. Öröm a szemnek és a léleknek” – méltatta a Te Deumot.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük minden január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ekkor fejezte be a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. A hegyvidéki ünnepnapot a Kaláka együttes tagjai, Becze Gábor, Gryllus Dániel és Radványi Balázs hangulatos koncertje zárta, melynek során legjelesebb költőink megzenésített verseiből adtak elő egy csokorral a Jókai-teremben.

Antal Ildikó