Kilencven_eves_a_nemzet_napszamosa

90 éves „a nemzet napszámosa”

A Városmajor utcában élő vitéz Hábel Györggyel kilencvenedik születésnapja alkalmából arról beszélgettünk, miért fontos számára, hogy aktív résztvevője legyen a közéletnek. Mielőtt a jeles nap alkalmából a számunkra előkészített Tokajival koccintanánk, elújságolja: születésnapjára Orbán Viktor miniszterelnöktől emléklapot, Pokorni Zoltán polgármestertől ajándékot kapott.

A minisztériumokban, hivatalokban évtizedek óta ismerik Gyuri bácsi leveleit, javaslatait. Megkeresi ma is az illetékeseket?

– Persze, és a legtöbbször eredményesen. Az utcánkban a gimnázium melletti járda leaszfaltozásáért is sok borítékot megcímeztem, mostanában az Ázsia Egyetem létrehozásáért levelezek sokat. Rengeteg üresen álló irodaépületünk van, ezek valamelyike bizonyára alkalmas lenne, ha nem is a teljes egyetemnek, de a rektori és dékáni hivatalnak biztosan. Jó lenne, ha ez a kerületben lehetne. Alapvető érdekünk, hogy eredményes kapcsolatunk legyen Kínával.

Miért ennyire fontosak ezek a levelek?

– Nekem az a „hobbim”, hogy amit tudok, megtegyek a hazámért. Mindig közérdekből és a nemzetünkért írok – akár levelet, akár cikket. Sok nemzetgazdasági fejlesztésben részt vettem négy évtizedes aktív koromban, de még ma sem álltam le ezzel. Elég gyakran küldök javaslatokat a kormánynak is. Kidolgoztam a MÁV budapesti, elavult vonalhálózatának reformját, ami a többi között a Déli pályaudvart is jelentősen érinti.

Milyen változtatásokat javasol benne?

– Szerintem ki kellene vinni a végállomást Kelenföldre, a kettes metró vonalát pedig Budaörsig és a budaörsi vasútállomásig. Úgy gondolom, hogy a kettes és a négyes metró Kelenföldön, az Etele téren kapcsolódhatna, így az egész várost átszőhetné a föld alatti közlekedés hálózata. Régi szívügyem ez az elképzelés. Szerintem nekünk, hegyvidékieknek is jó lenne, ha kevesebb átutazó jönne a környékre.

Említette, hogy édesanyja 1916-ban Székelyudvarhelyről a román hadsereg elől Budapestre menekült, majd a Felvidéken életet adott önnek.

– Ott aztán hamar megtanultam, hová is tartozom, verés közben hallottam eleget a cseh kamaszoktól, hogy „te büdös mágyár!” Aztán, mint magyarokat, kiutasítottak minket, így már Debrecenben jártam gimnáziumba, a piaristákhoz, később Sopronban végeztem erdőmérnökként. A diplomavédés után néhány nappal behívtak katonának, a kisbodaki utásztáborba kerültem. Kiképzés már nem volt, az ezred a visszavonulási parancsra várt. Március végén megindultunk gyalogmenetben, egy hónapon át, csaknem félezer kilométert megtéve, Bajorország közepéig jutottunk. Innen még nyáron a Csehszlovák Vöröskereszt segítségével jöttem vissza.

Később miért hagyta ott a Kárpátokban megkezdett erdész munkáját, amit a Tokaj alatti Tisza menti ártéri erdőkben végzett?

– Amikor a szakmait felváltotta a bolsevista politikai ellenőrzés, felmondtam, és a MÁV-nál pályaépítő mérnökként helyezkedtem el Debrecenben. Tudja, minket úgy képeztek, hogy mélyépítő mérnökökként is megálljuk a helyünket a Kárpátok magas csúcsai között! A MÁV pályaépítésében az én időmben negyvenöt erdőmérnök dolgozott. Az első szovjet vasúti pálya építési tervének kidolgozása után jelentős fejlesztésekben vettem részt. Én indítottam el a bős-nagymarosi vízlépcső elleni küzdelmet 1980-ban.

Mióta laknak a Városmajor utcában?

– Ötven éve kezdtük el a társasház építését. Öt esztendő alatt épült fel a házunk, és amikor az utolsó vendég is elment a lakásszentelőről, taxit hívtam, s vittem a feleségemet szülni. Elektromérnök fiunk rendszergazda egy pesti gimnáziumban. Ő még csendes környezetben nőtt fel. Akkoriban naponta legfeljebb tíz autó ment el a házunk mellett. A kert gyerekzsivajtól volt hangos, még homokozót is csináltunk. Sőt, a nagymamák felváltva sütötték a palacsintát, és kosárban engedték le az udvarra a gyerekeknek. Ma az új beköltözők gyerekei laknak itt, de a kertben már nincs ekkora élet.

Az ideköltözésük óta sokat fejlődött a kerület, a Városmajor is.

– Régen kockaköves volt az utca, nagyon rázkódott rajta az autó. Azt mondják, egyszer Szépvölgyi Zoltán, az akkori fővárosi tanácselnök utazott erre, és a rozoga macskaköveken az autóban kiesett a protézise. Utána rögtön aszfaltburkolatot kapott az út – persze, tudjuk, hogy nem ezért, hanem a balatoni autópályához való jó csatlakozás miatt.

Gyuri bácsi ma is rendszeresen tollat ragad a megoldandó ügyek miatt.

– A gimnázium melletti zöldsáv humuszolását hamar tönkretették a parkoló autók. Emiatt is várom a kerületi kertészet helyreállító munkáját. A városmajori felnőttorvosi rendelő melletti tönkrement járdát egyéves levelezésem hatására tette rendbe a kerület, amiért köszönet illeti az önkormányzatot. Tudja, én amolyan önkéntes utcafelelős feladatokat látok el. De látja, van értelme!

Feleségét, Gabi nénit is sokan ismerik a kerületben, zsűrizett vert csipkéit a polgármesteri hivatalban rendezett kiállításon is megcsodálhattuk.

– De nemcsak őt érdekli ez, a MOM Kulturális Központban rendszeresen tart összejöveteleket a csipkeverők baráti köre, és már könyvet, cikkeket is írt a témában. Nagyon büszke vagyok rá!

Úgy hallottam, hogy Gyuri bácsi a Rákóczi Szövetség alapító tagjaként határon túli magyar iskolákat és egyesületeket támogat, kiadványokat és Svájcból kapott segélyeket, gyógyszereket, pénzt továbbít számukra.

– Amíg bírom, nem adom fel ezt az önként vállalt feladatot. Úgy érzem, ez is segít az életben maradásomban, mert van célom!

Jandó Erzsébet

Hábel György az első állami kitüntetését az 1956-os tavaszi dunai jeges árvízvédelemben kétezer vasútépítő munkásával végzett eredményes munkájáért kapta. Elismerte nemzeti elkötelezettségét a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, csakúgy, mint a kanadai magyar cserkészek és a Rákóczi Szövetség is. A Magyarok Világszövetsége 2007-ben a határon túli magyarságért végzett munkájáért ezüstéremmel tüntette ki. 2008-ban Ópusztaszeren a Nemzeti Emlékparkban tiszteletére és nevének megörökítésére hárs emlékfát ültettek. Tavaly megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, decemberben vitézzé avatták. Idén a Bethlen Gábor alapítvány elnöke, Lezsák Sándor Teleki Pál-emlékéremmel tüntette ki.