Nem mindegy, mit és mennyit iszunk
Testünk mintegy hatvan százaléka víz, amely a szervezet működése közben természetes módon, folyamatosan távozik belőle. Nyáron a nagy meleg miatt a szokásosnál lényegesen intenzívebb a folyadékvesztés, ezért különösen fontos, hogy egy átlagos súlyú ember naponta legalább három liter vizet igyon.
Az utóbbi hetek forrósága ismételten ráirányította a figyelmet a folyadékvesztés miatt kialakuló kiszáradásra, illetve a megelőzés fontosságára. Különösen a csecsemőkre és a kisgyerekekre, valamint az idősekre kell fokozottan odafigyelni, hiszen esetükben a folyadékhiány nagyon gyorsan a szervezet vízháztartásának zavarához vezet.
A szakemberek megegyeznek abban, hogy az egészséges szervezet a nagy melegben tíz testsúly-kilogrammonként négy deciliter – azaz közel fél liter – folyadékot veszít naponta. Ez azt jelenti, hogy egy nyolcvankilós, egészséges felnőtt férfi folyadékigénye a hőség miatti túlzott verejtékezésnek köszönhetően napi mintegy négy liter, normális időjárás mellett ennek a fele, míg harminc fokban körülbelül három liter. A folyamatos folyadékpótlásra azért van szükség, mert a szervezet egészséges működéséhez a véráramban levő víznek közel állandónak kell lennie, ellenkező esetben felborulhat a sejtek közti tápanyagáramlás, és megindul a kiszáradás.
Biztosan elkerülhető a kiszáradás, ha a szomjúság első jelénél azonnal iszunk valamit. Az izzadással távozó sókat buborékos ásványvízzel ajánlatos visszajuttatni a szervezetbe, a vonatkozó jogszabály 14-16 Celsius-fokos hőmérsékletű ivóvizet javasol. Szabad ég alatti munkavégzéskor óránként legalább négy pohár vizet kell inni.
Mivel időskorban gyakran előfordul, hogy az agy nem érzékeli a folyadékvesztést, ajánlatos akkor is legalább 2-3 óránként fél liter vizet meginni, ha egyébként nem érzünk szomjúságot. Nagyon fontos a folyadékbevitel a kisgyerekek esetében, akiket naponta többször meg kell itatni. A komolyabb baj megelőzése érdekében, ha valaki a nagy melegben a kiszáradás jeleit mutatja, haladéktalanul hívjunk mentőt, és a beteget a segítség kiérkezéséig kísérjük árnyékos helyre, ne hagyjuk magára.
A legjobb, ha csapvizet, üveges ásványvizet, esetleg alacsony cukortartalmú üdítőt, vagy minél magasabb rosttartalmú gyümölcs-, illetve zöldséglevet iszunk. Jó megoldás a gyümölcs- és a gyógytea, a tej és a folyékony tejtermékek – kefir, joghurt, gyümölcsjoghurt, tejeskávé, kakaó, a levesek, a főzelékek, a mártások, valamint a lédús gyümölcsök és zöldségek – fogyasztása.
Ne felejtsük el megnézni a palackozott ásványvizek címkéjén szereplő ásványianyag-összetételt: a túl magas (200 mg/l-nél több) nátriumtartalom (Na) hozzájárulhat a magasvérnyomás-betegség kialakulásához, illetve rosszabbíthatja azt, az 1100 mg/l koncentrációnál több össz oldottsó-koncentrációjú vizek pedig alkalmatlanok a mindennapos fogyasztásra. Havonta váltogassuk a választott ásványvizet!
Vigyázni kell az alkohol- és a koffeintartalmú italokkal, ugyanis vízhajtó hatásuk miatt minél többet iszunk belőlük, annál szomjasabbak leszünk. Az alkoholok, köztük a sör, nem alkalmasak a folyadékpótlásra. Szintén nem javasoltak a magas cukortartalmú üdítőitalok, ezek hosszú távon nem rendezik folyadékháztartásunkat.
Em.