Atalakitana_a_kerulet_a_fovarosi_dugodij_terveket

Átalakítaná a kerület a fővárosi dugódíjterveket

Ha a fővárosi dugódíjat a jelenleg ismert zónahatárokkal vezetnék be, jelentősen romlana a hegyvidékiek életminősége – derül ki abból az állásfoglalásból, amit a kerületi önkormányzati képviselők fogadtak el. A június végi testületi ülésen napirendre került a hegyvidéki rendőrkapitányság tavalyi munkájának értékelése, a szenvedélybetegek nappali ellátásának bevezetése, valamint a népszerű Tamási Áron iskola maximális tanulólétszámának bővítése is.

Állásfoglalást fogadott el a kerületi képviselő-testület a Budapesten bevezetendő behajtási díjról, közismert nevén a dugódíjról. A nyilatkozat szerint az önkormányzatnak nincs tudomása arról, hogy egy évvel a tervezett bevezetés előtt a főváros rendelkezne bármilyen célzott felmérés eredményével, ezért rendkívül nehéz megbecsülni a dugódíj budai kerületeket érintő várható hatásait.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a tervezett zónahatáron, a budai körúton belül (amelynek része a Krisztina körút és az Alkotás utca) valóban látványosan javulna a levegőminőség, valószínűleg megszűnnének a gyakori és rövid idejű légszennyezettségi határérték-túllépések, de ezzel egyidejűleg a probléma az övezet külső határán jelentkezne. Ebben kerületünk sűrűn lakott része lenne érintett – a magasabb szennyezés mintegy 24 ezer lakos életminőségét befolyásolná kedvezőtlenül.

A dugódíjas zónahatáron élénkülne az átmenő forgalom, illetve az övezet peremén növekedne a parkoló autók száma is. Az érintett területeken ugyanakkor hiányoznak a nagy befogadóképességű P+R parkolók, ahonnan könnyen be lehet jutni tömegközlekedéssel a városba.

Egy zóna helyett több zóna kellene

Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az önkormányzat nem ellenzi a dugódíj bevezetését és a behajtási övezet(ek) kialakítását, ez azonban megfelelő előkészítést követően, nem pedig forrásbővítési eszközként történhet. A tervezett egyzónás rendszer negatívan érintheti a hegyvidékiek életminőségét, a kerület közlekedési feltételeit.
Ezzel szemben egy többzónás rendszerrel elkerülhető lenne a forgalom koncentrálódása, mivel a város magja felé tartó járművek egyenletesebben oszlanának el, valamint az autósok több lépcsőben keresnének parkolóhelyet. A többzónás kialakítás egyidejűleg segítené elő a légszennyezettségi és a közlekedési problémák megoldását, s csökkentené a túlzsúfoltság kialakulásának lehetőségét.
Pokorni Zoltán polgármester a júniusi képviselő-testületi ülésen elmondta: kezdeményezésére a Hegyvidéki Útfejlesztési Testület megvitatta a dugódíjjal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdéseket. Kiemelte, hogy a dugódíj céljait illetően nincs vitája Tarlós István főpolgármesterrel, aki egyébként ezt a tervet az előző, szocialista–szabad demokrata városvezetéstől örökölte meg; még 2009-ben, a 4-es metró uniós támogatásának egyik feltételeként vállalta a főváros, hogy bevezeti a díjat.
A polgármester szerint azonban óriási problémát idézne elő, ha a zónahatárt a város közepén húznák meg, és ezáltal a Hegyvidék szívébe csalogatnák az autókat. Úgy vélte, hogy a forgalmat már a város határánál meg kellene fogni: azt kell elősegíteni, hogy az emberek az agglomerációs településeken tegyék le autóikat, ahonnan színvonalas tömegközlekedéssel gyorsan be tudnának jutni a városba.
A dugódíj jelenlegi terveit az ellenzéki képviselők is kritizálták. Püspöki Gábor (LMP) szerint környezetvédelmi okokból szükség lenne a díjra, úgy látja azonban, hogy ennek bevezetése pénzügyi szempontok alapján történik: így akarja előteremteni a főváros azt a 32 milliárd forintot, ami a BKV költségvetéséből hiányzik.
Martinez Gábor (Jobbik) a P+R parkolók hiánya miatt látja kivitelezhetetlennek a tervet, illetve azért is, mert a BKV a mai kapacitásával nem tudná felvenni az autókból átszálló utasok tömegét. Papp Sándor (MSZP) szintén amellett foglalt állást, hogy amíg nem történnek meg a szükséges fejlesztések, nem szabad bevezetni a dugódíjat.

Együttműködnek a rendőrök és a közterület-felügyelők

Hoffmann Kornél megbízott kapitányságvezető – Fülöp Valter, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesének jelenlétében – a kerületi rendőrség elmúlt évi munkájáról számolt be a képviselő-testületnek. A rendőr százados elöljáróban megjegyezte, hogy 2012. február 1-jétől vezeti a kapitányságot; tavaly októberig Farkas Csaba állt a szervezet élén, ezt követően pedig – az alezredes nyugdíjazása miatt – közel négy hónapig Péter Zoltán bűnügyi osztályvezető látta el a kapitányságvezetői feladatokat.
Mint elhangzott, az ismertté vált bűnelkövetők túlnyomórészt pesti, illetve vidéki lakosok, akik a jelentős anyagi haszon reményében jönnek ide, a bűncselekmény elkövetését követően pedig azonnal elhagyják a kerületet. Így az eltulajdonított tárgyak értékesítésével kapcsolatos szálak is a Hegyvidéken kívülre vezetnek, mindez pedig nehezíti a bűnügyi felderítést. A kapitányságvezető az idei év fontos teendői között említette a lakosságot leginkább irritáló bűncselekmények – mindenekelőtt a lakásbetörések és a gépkocsifeltörések – visszaszorítását, a biztonságérzet javítását, valamint a bűnmegelőzést szolgáló felvilágosító munka intenzitásának növelését.
Váczi János alpolgármester kiemelte, hogy a kerületi kapitányság, illetve a közterület-felügyelet munkája egyaránt hatékonyabbá válhat a tevékenységük összehangolásával: ezzel a céllal néhány héten belül együttműködési megállapodást köt a két szervezet. Tervezik azt is, hogy jövőre – amennyiben az anyagi lehetőségek engedik – újraindítsák az „önkormányzati járőröket”, azaz a kerület hozzájárulásával szabadidős rendőrök is segítik majd a Hegyvidék rendjének fenntartását. Szintén az anyagiak függvényében 2013-ban elkezdenék a térfigyelő kamerarendszer kiépítését, ami nagy segítséget nyújtana a bűnmegelőzésben és a felderítésben egyaránt.

Rendeletek, szabályzatok módosítása

Módosította a testület a telekadóról szóló rendeletet, így mentessé váltak az adó alól azok a telekrészek, amelyek éves adója nem éri el a kétezer forintot – a néhány száz forintos adótételek beszedése ugyanis a járulékos költségek miatt nem volt gazdaságos. Kisebb változtatás történt a kerületi városrendezési és építési szabályzatban is: a fapótlási kötelezettség előírásával kapcsolatos képviselő-testületi hatáskört a polgármesterre ruházták át.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló rendelet a szenvedélybetegek nappali ellátásával egészült ki, amit – a szenvedélybetegek közösségi ellátásával párhuzamosan – egy megállapodás alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosít majd a Kékgolyó utca 19/c alatti, Fogadó elnevezésű intézményében.
A képviselők néhány tételt átcsoportosítottak az idei költségvetési rendeletben. A Tamási Áron iskola részére a megnövekedett tanulói létszám miatt – szeptemberben az eddigi kettő helyett három első osztály indul – egy tanterem válaszfallal történő leválasztásához biztosítanak beruházási keretet. Az oktatási intézmény alapító okiratát is aktualizálták, ebben a maximális tanulólétszámot 700-ról 760 főre emelték.
A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatának módosításával lehetővé vált két aljegyző kinevezése, ők a jegyzőt helyettesíthetik. A két tisztségre dr. Szabó Zsófia és dr. Borsodi Klaudia irodavezetőket választotta meg a testület.
A jogszabályváltozások miatt a szabálysértési és kereskedelmi iroda helyett most már a fővárosi kormányhivatal jár el a 2012. április 14-e után elkövetett szabálysértési ügyekben, ugyanakkor ez az iroda foglalkozik a tiltott, közösségellenes magatartások elkövetőivel szemben kiszabott bírságok ügyeivel. Ugyancsak ellátja a zenés-táncos rendezvények engedélyezésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, továbbá a temetők és temetkezési szolgáltatók engedélyezésével kapcsolatos jegyzői feladatokat.

Nem vétkes a Fekete István iskola vezetője

Tóth Balázsné és Palotai Istvánné, az Orbánhegyi, illetve a KIMBI Óvoda vezetőjének nyugállományba vonulása miatt pályázatot írtak ki a két intézmény vezetői feladatainak ellátására, ezzel egyidejűleg ideiglenesen Antal Ibolyát, illetve Marosi Hedviget bízták meg az óvodák vezetésével. Molnár Magdolna újabb öt évig folytathatja munkáját a Krisztinavárosi Bölcsőde élén.
A képviselő-testület határozatot hozott a Fekete István Általános és Előkészítő Szakiskola vezetői feladatait ellátó dr. Somogyiné Takács Andreával szemben indított fegyelmi eljárásban. E szerint az igazgatóhelyettes megszegte a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét (például nem alakított ki teljes körűen olyan belső kontrollrendszert, amelyben egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok; az intézmény tanügyi dokumentumaiban több esetben szabálytalanul történtek a javítások; nem volt megfelelően szabályozott az iratkezelés; nem szabályszerűen történtek a helyettesítések és a túlórák elszámolásai), mivel azonban a kötelezettségszegés nem volt vétkes, ezért a képviselők nem állapítottak meg fegyelmi felelősséget, és a fegyelmi eljárásban felmentették a pedagógust.
Martinez Gábor, Püspöki Gábor és Sipos Péter (LMP) hangsúlyozta, hogy a kötelezettségszegés adminisztratív jellegű volt, a vezető szakmai munkája nem kifogásolható. Dr. Bacsek György, az igazgatóhelyettes jogi képviselője is azt emelte ki, hogy Somogyiné Takács Andrea huszonhárom éve dolgozik az intézményben, és kiváló szakmai munkát végzett, semmilyen fegyelmi vétséget nem követett el.
Az igazgatóhelyettes szerint az ellene indított vizsgálatot egyik kollégája kezdeményezte, mert állítólag kizárta őt bizonyos kifizetésekből – ezt a vádat azonban tételesen cáfolta. Mint mondta, kiemelt bérpótlékot is biztosított számára, mert sok pluszmunkát végzett.
Takács Andrea megjegyezte, hogy tavaly óta irányítja az iskolát, és az elmúlt tanévben sokat javult az adminisztráció fegyelmezettsége. Pokorni Zoltán arra kérte őt, hogy a polgármesteri hivatal oktatási irodájával együttműködve dolgozzon ki egy intézkedési tervet, ami alapján orvosolni lehet a vizsgálat során feltárt hiányosságokat.

z.

 

Az ülésről a Hegyvidék Televízió is részletesen beszámol.