Muzeumok_Ejszakaja_a_Hegyvideken1

Múzeumok Éjszakája a Hegyvidéken

A Múzeumok Éjszakája igazi sikertörténet, évről évre mind többen igyekeznek minél több helyre eljutni a rendelkezésre álló néhány óra alatt. Az óriási érdeklődésre való tekintettel az idén is két éjszakára bontották a programokat: a fővárosi múzeumok június 16-án, a vidékiek egy héttel később, június 23-án várták a látogatókat. Budapesten voltak olyan helyszínek, ahová csak háromórás várakozás után – vagy még akkor sem… – lehetett bejutni. Természetesen a Hegyvidék ezúttal sem maradhatott ki, alább az itteni történésekre koncentráltunk.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Találkozás olimpikonokkal

A Célegyenesben a Hegyvidék című sportkiállításhoz kapcsolódva a XII. kerületben élő olimpikonok látogattak el a Beethoven utcai Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménybe. Többek között Fenyvesi Csaba és Dömölky Lídia vívókkal, valamint Steinmetz Barnabás vízilabdázóval találkozhattak az érdeklődők. A híres és kedvelt sportemberek a sportélményeikről meséltek, valamint portréképeiket dedikálták.
Természetesen ezúttal is lehetett ingyenesen archív képeslapot küldeni barátoknak, a családtagoknak a feledhetetlen éjszakáról. A sportot művészi és kulináris élvezetek egészítették ki: Karosi Júlia jazzduója szórakoztatta a vendégeket, miközben eredeti hegyvidéki recept alapján készült vadpörköltet lehetett kóstolni.
Az éjjel 1 óráig tartó programokra közel négyszázan voltak kíváncsiak. A felnőttek mellett a gyerekek is találhattak maguknak kellemes időtöltést nyújtó elfoglaltságot, a kertben fáklyafény mellett minigolfozhattak és lengőtekézhettek, a kiállítóteremben pedig X-box játékgépen sportjátékokat próbálhattak ki.Muzeumok_Ejszakaja_a_Hegyvideken2

B. A.

 

FARKASRÉTI PLÉBÁNIA

Kereszténység és humor

A Farkasréti Mindenszentek Plébánián a hagyományos, vagyis Szent Iván napjához kötődő időpontban, június 23-án tartották a késő estébe nyúló programot. Verőcei Gábor plébános Reményik Sándor Templom és iskola című versével nyitotta meg az előadás-sorozatot. „A templomokban velünk vannak a holtak, nem fizikai valójukban, hanem szellemiségükben. Az ő hagyatékuk az az öröklött tudás, amit nemcsak megőriznünk kell, hanem tovább is adni” – fogalmazott a plébános.
Bíró Aurél történész elmondta, hogy már a 13. században állt egy Szent András-templom a környéken. Mátyás király idejére azonban elnéptelenedett a környék, ahol ekkorra már inkább csak szőlőültetvények voltak, amelyek a budai polgárok birtokaihoz tartoztak, a törökök nyomán pedig már a szőlők is kiszáradtak. A 17. század végétől kezdték újra a szőlőtelepítést, az Isten iránti tiszteletet a birtokok szélén, dűlőutak kereszteződésében felállított út menti keresztek jelképezték.
A 20. század elején kezdtek megjelentek a környéken a szakrális kötődés intézményei, például 1938-ban templom épült a temetőben – folytatta Bíró Aurél –, bár ennek mára nyoma sincs, mert a második világháborúban porig rombolták. „Milyen sajnálatos, hogy azóta sincs kereszt a temetőben!” – tette hozzá a történész, majd megmutatta azokat a régi kegytárgyakat, amelyek a történelemhez kapcsolják az 1977-ben épült modern templomot. A plébánia udvarán látható háromszáz éves harang a budai vár Zsigmond-kápolnájából került a Farkasrétre, a templom homlokzatán lévő kőfeszület egy út mellett állhatott, s 1977 és 1985 között hozhatták ide, de sem érkezése pontos időpontjára, sem az eredetére nem utal semmi.
Az előadásokat követő orgonahangverseny után Sándor Györgyöt, a farkasréti gyülekezet tagját arra kérték fel, hogy a kereszténység és a humor kapcsolatáról beszéljen, de mint a humoralista elmondta, a média nem éppen dicséretes hatása révén a keresztényeket, keresztyéneket rosszul öltözött, savanyú, humortalan embereknek gondolják, holott ez egyáltalán nem igaz.
Példaként Morus Szent Tamás, az államférfiak és jogászok védőszentjeként tisztelt egykori angol jogász, költő és államférfi két mondását idézte Sándor György. Az egyik szerint bebörtönzése után Morus azt mondta fogva tartójának, hogy ha túl sokat panaszkodna az ellátásra, nyugodtan elzavarhatják; illetve amikor betegen a vérpadra vitték, s a hóhérnak kellett őt felsegítenie, e szavakkal köszönte meg a támogatást: „lefelé már egyedül is menni fog”.

A. I.

 

BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

Hófehérke – másképp

Igazi családi programokkal kedveskedett a kultúrapártoló közönségnek a Bajor Gizi Színészmúzeum. Délután a kertben Fabók Mancsi bábszínháza szórakoztatta a kicsiket, akik a műsort követően a Szent Iván-napi népszokásokkal is megismerkedhettek. A zenével, játékkal, kézműves-foglalkozásokkal színesített hagyományőrző rendezvény végén a bátrabbak Keresztes Nagy Árpád énekmondó segítségével a Szent Iván-napi tűzrakást is átugrották.
Ezzel nem volt vége a játéknak, a szabad ég alatt felállított színházi öltözőben ugyanis alkalmi ruhapróbát szerveztek a gyerekek, hogy kisvártatva a jelenlévők örömére a Magyar Állami Operaház jelmezeiben eljátsszák a Hófehérke egy mindeddig ismeretlen, a helyszínen kitalált változatát.
Színi előadásból ezt követően sem volt hiány, hiszen a múzeum megalapításának hatvanadik évfordulója alkalmából az intézmény teraszán Bajor Gizi három legendás szerepe, Ibsen Nórája, Tolsztoj Anna Kareninája és Schiller Ármány és szerelmének Myladyje elevenedett meg többek között Botos Anna, Nagy Anikó és Csákányi Eszter tolmácsolásában. Egyéjszakás kalandra hívta az érdeklődőket az Operaház jelmezeit bemutató kiállítás, míg a bájitalfőző receptversenyen varázslatos italokat, például rózsaszirommal ízesített, bográcsban főtt hársfateát kóstolhattak a vendégek.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársainak tanulmányait tartalmazó, Vendégségben Bajor Gizinél című, nemrégiben megjelent életműkötet bemutatója következett, majd Domonkos Sándor fotográfus a hatvanas-hetvenes évek hangulatát megidéző kiállításán a HOPPart társulat tagjai tartottak zenés tárlatvezetést. Az este zárásaként Darvas Ferenc zongorán szólaltatta meg a 20. század legszebb dalait.
A programokhoz kapcsolódva a Színházi Kritikusok Céhe a Bajor Gizi Színészmúzeumban jelentette be, hogy a szervezet életműdíját első alkalommal Senkálszky Endrének, a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagjának adományozta.Muzeumok_Ejszakaja_a_Hegyvideken4

mm.

 

DIGITÁLIS ARCHÍVUM

Szabadtéri mozi

A MaNDA – Magyar Nemzeti Digitális Archívum – az idén először vett részt a Múzeumok Éjszakája rendezvényein, mindjárt három helyszínen is, kultfilmekkel, kertmozival, játékokkal, tárlatvezetéssel, oldtimer show-val és online közvetítéssel. A Budakeszi úti intézmény előterében a különböző témák köré rendezett tablók nyújtottak bepillantást a filmkészítés nézők számára kevésbé ismert fázisaiba. Az Erzsébet körúti Örökmozgóban több százan voltak kíváncsiak az élő zenével kísért némafilmekre.
Mindeközben a MaNDA talán legkellemesebb programja éppen a Hegyvidéken zajlott. A Magyar Közlekedési Múzeum parkolójából induló Oldtimer Karaván végállomása ugyanis a gyermekvasút Szépjuhászné megállója volt, ahol a MaNDA, a MÁV Zrt., valamint a Magyar Veteránautó és Motoros Szövetség egy szabadtéri mozit állított fel, amelyben olyan régi magyar filmeket vetítettek, mint például az 1934-es Meseautó Kabos Gyulával és Törzs Jenővel.Muzeumok_Ejszakaja_a_Hegyvideken3

A. I.