Szocialis_munkat_vegeztek_a_varosmajori_diakok

Szociális munkát végeztek a városmajori diákok

Két évvel ezelőtt az országban elsőként a Hegyvidéken indult el a középiskolásoknak szóló önkéntes szociális munka program, amelynek keretében az önkormányzati fenntartású intézmények tizenegyedikes tanulói egy hetet tölthetnek el egy rászorulókat segítő intézményben. A kezdeményezés rendkívül sikeres, amit az is jelez, hogy folyamatosan nő a jelentkezők száma.

Harmadik alkalommal csatlakozott a 2010-ben meghirdetett szociális munka programhoz a Városmajori Gimnázium. A tizenegyedikes diákok a már jól ismert intézményekben, a Bárczi Gusztáv Általános Iskolában, a Csalogány iskolában, a Budapest Fővárosi Önkormányzat Kútvölgyi úti és a Kálvin János Református Idősek Otthonában, a Gaudiopolis Evangélikus Szeretetházban, a Tóth Lőrinc utcai Fejlesztő Napközi Otthonban, a Pető Intézetben és óvodában, valamint a Vakok intézetében töltöttek el egy-egy hetet.
A tavalyi létszámhoz képest hússzal több, összesen hetvenkét városmajori diák gondolta úgy, hogy ha csak rövid időre is, de megpróbálja könnyebbé, vidámabbá tenni a segítségre szorulók életét – mondta el lapunknak a szervezési feladatokat ellátó Kas Géza. A szokásoknak megfelelően – a szülők előzetes beleegyezésével – a gyerekek ezúttal is maguk választhattak az intézmények közül. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Pető Intézet és az óvodája bizonyult a legnépszerűbbnek, az utóbbiba kétszeres volt a túljelentkezés.
Itt vállalt szociális munkát Zsoldos Vanda is, aki az első nap elfogódottsága után gyorsan hozzászokott a számára idegen környezethez. „A konduktorok megnyugtattak, hogy nem a mozgáskorlátozottat, hanem a mindig kíváncsi és játszani akaró gyereket látjuk majd a kezelésre érkezőkben. A kicsik tényleg pontosan úgy viselkedtek, legalább olyan elevenek voltak, mint bármelyik ép kortársuk” – foglalta össze tapasztalatait Vanda.
A Bárczi Gusztáv Általános Iskolában segédkező Tihanyi Petra azt kapta, amit várt: "Az viszont meglepett, milyen gyorsan egy hullámhosszra kerültem a rám bízott gyerekekkel – fűzte hozzá. – Ráébresztettek arra, hogy az értelmileg korlátozottak sem vágynak másra, mint mi: szeretetre, barátságra, emberi kapcsolatokra."
Az élménybeszámolókhoz Kas Géza annyit tett hozzá, hogy valamennyi fogadó intézmény kivétel nélkül pozitív értékelést adott a hozzájuk beosztott gyerekekről. Ennél is fontosabb azonban a diákok véleménye, akik elmondásuk szerint lélekben megerősödve tértek vissza az iskolába. Mint kiderült, ezúttal is jól működött a „suttogó propaganda”, a tavalyi tizenegyedikesek ugyanis megosztották tapasztalataikat a többiekkel, így mindenki pontosan tudta, melyik helyszínen mire számíthat, és milyen nehézségekkel kell megküzdenie.

Em.