Egykori úttörők a gyermekvasúton
Egy napra visszatértek a régi úttörővasutasok a mostani gyermekvasutasok közé. Az egykori „pajtások”, akik ma is a MÁV-nál dolgoznak, ifjú kollégáikkal együtt teljesítettek szolgálatot, s közben arra is jutott idő, hogy elmeséljék, évtizedekkel ezelőtt hogyan zajlott az élet a gyerekközösséget összekovácsoló kisvasúton.
„Kisdobosként utaztam először az úttörővasúton. Annyira megtetszett ez a világ, hogy a szüleim engedélyével hamarosan én is az úttörővasutasok közé álltam” – idézte fel a kezdeteket Keszmann János, aki ma a MÁV Baross Gábor Oktatási Központjának képzésfejlesztési részlegét vezeti. Az oktatással foglalkozó szakember 1977-től ’80-ig szolgált a kisvasúton, ám ezt követően sem szakadt el a közösségtől, tíz évig ifivezető volt, ezt követően vasútmodellező szakkört vezetett, majd 1993–94-ben a gyermekvasút élére állt.
„Életem legszebb korszaka volt az úttörővasutas szolgálat” – jelentette ki Keszmann János, aki azt is elmesélte, hogy minden évben sokat táborozott, utazott a társaival; külföldre – Lengyelországba – is egy közös kirándulás révén jutott el először. Az egykori úttörővasutas kiemelte: a gyermekvasút, akárcsak régen, most is kiváló közösséget teremt, és jó alapot ad a fiataloknak ahhoz, ha netán felnőttként valamilyen vasúti munkát választanának hivatásul.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkiből vasutas lesz. Haumann Péter színművész, Rókusfalvy Pál műsorvezető és Szabó István Oscar-díjas filmrendező is úttörővasutazott iskoláskorában, ám később mindnyájan más pályát választottak.
Keszmann Jánoson kívül tizenöt MÁV-os, egykori úttörő- és gyermekvasutas dolgozó vett részt az „Előttem az utódom” címmel először megrendezett programon, amelynek fő célja az volt, hogy a jelenlegi kisvasutasok a közös szolgálat során közvetlenül az elődeiktől ismerhessék meg a vasutas-életpályák kínálta lehetőségeket. Ennek érdekében a felnőttek a vasút legkülönbözőbb területeiről érkeztek.
Többekkel együtt újra gyermekvasutasnak érezhette magát Mosóczi László, a MÁV Zrt. nemzetközi kapcsolatokért felelős általános vezérigazgató-helyettese, valamint Ispán László, a Keleti pályaudvar csomópontvezetője, aki egykor két váltót kezelt, ma viszont már több száz váltó állításáért és naponta több ezer utas biztonságáért felel. Visszatért a gyökerekhez több olyan vasutas, aki utoljára a 60-as években teljesített szolgálatot a Széchenyi-hegyi állomáson, és fiatal munkatársak is, akik alig egy évtizede még gyermekvasutasok voltak.
z.