Hegyvideki_babszalon

Hegyvidéki bábszalon

Kukorica Jancsi, Didergő király és Ludas Matyi is vendégeskedett a Kulturális Szalonban megrendezett Hegyvidéki Bábnapokon. Az egész napos rendezvény után Antoni Rozália textiljátékaiból nyílt kiállítás.

Közel száz gyermek varázsolt igazi bábszínházat a Kulturális Szalonból az első Hegyvidéki Bábnapokon. A Zölderdő Óvoda bábműsorral, a Budai Babszem Táncegyüttes óvodásai pedig tánccal és énekekkel járultak hozzá a fergeteges hangulathoz, de az iskolások sem tétlenkedtek. A Kós Károly elsősei Móra Ferenc Didergő királyát, a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola bábszakkörösei a Ludas Matyit, ötödikesei pedig a János vitézt adták elő.
„Körülbelül egy hónapot készültünk erre az alkalomra. Nem mondanám, hogy nehéz volt, de azt sem, hogy könnyű… Nagyon tetszett, hogy Jancsit alakíthattam. Becsületes ember, és ami a legfontosabb, hű maradt Iluskához!” – mesélt szerepéről Misi, a Pannonia Sacra diákja, aki azt is elárulta, hogy öten játszották Petőfi Jancsiját.
Mivel mindenki kívülről fújta a 370 versszakos históriát, és senki nem bakizott, felmerült a kérdés: vajon annyira profik voltak az előadók, hogy még súgóra sem volt szükségük? „Szerencsére a súgónak tényleg nem nagyon kellett aktivizálnia magát. Nálunk egyébként nagy hagyománya van a bábelőadásoknak, minden évben az ötödikesek mutatják be a János vitézt” – avatott be a kulisszatitkokba Barbi, aki amellett, hogy jól érezte magát, boldog is volt, mivel az irodalomból kapott ötös szépen feljavította a tanulmányi átlagát.
Természetesen nemcsak jó jegyekkel, hanem sok egyébbel is gazdagodtak a fellépők. Az ajándékzacskók a korosztályoknak megfelelő meglepetéseket rejtettek, az oklevelek és a torták pedig szép és ízletes jutalmai voltak a bábszínház fellépőinek.
A forgatag azonban ezzel még nem ért véget, ugyanis az előadások után a bábnapok múzsája, Antoni Rozália kiállításának adott helyet a Kulturális Szalon. „A bábok nemcsak tárgyak, funkciójuk van: segítik a gyerekek közti kommunikációt, hiszen ez egy közösségi játék. A szalon helyén régebben papír-írószer bolt üzemelt. Amikor összespóroltam valamit, mindig ide jöttem ceruzákat, papírt venni. Különleges élmény, hogy épp ezen a helyen állították ki a műveimet” – mondta Antoni Rozália, az Antoni-termékek megalkotója, aki 1961 óta foglalkozik textiljátékokkal.
Az egyik legősibb gyermekjáték a hegyvidéki polgármester életében is jelentős szerepet kap a mai napig. „Édesanyám óvónő volt, tudta, hogyan kell bábot készíteni. Erre gyermekkorunkban minket is megtanított, rendszeresen készítettünk papírmaséból figurákat, melyek segítségével elkalandozhattunk a mesék birodalmába. Máig bábozom a gyermekeimnek, persze nem kell bonyolult történetekre gondolni, a Piroska és a farkast fejből tudom már…” – mesélte Pokorni Zoltán.
„Antoni Rozália bábjai adták a kiállítás és a bábnap ötletét – beszélt a háttérről Menyhárt Éva. – Nagy öröm volt megszervezni ezt a programot, számos élménnyel gazdagítottak az előkészületek. Az előadásoknak köszönhetően igazi bábszínházban érezhettük magunkat.” A Kulturális Szalon vezetője hozzátette: a sikerre való tekintettel hagyományt kívánnak teremteni a Hegyvidéki Bábnapokkal, lehetőséget adva azoknak a fiataloknak, akik egyébként nem szeretnek közönség előtt szerepelni. Hiszen a titokzatos fekete paraván mögött csodálatos világ jön létre, a bábok életre kelnek, a félénk gyerekek pedig önbizalommal teli, tehetséges előadókká válnak.

B. M.