Magyar Zarándokút: Esztergomtól Máriagyűdig

Egy évvel ezelőtt Esztergomban a zarándoklás történeti, szakrális, biológiai, pszichológiai vonatkozásairól hallhattunk előadásokat, a mostani konferencia inkább praktikus kérdésekről szól – vezette fel a tanácskozást Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere. Mint mondta, a Magyar Zarándokút által érintett önkormányzatok nem jelentéktelen nyilvánosság felett rendelkeznek, amit érdemes lenne még jobban az úttal kapcsolatos tájékoztatás szolgálatába állítani. Fonti Krisztina alpolgármester azt emelte ki, hogy a Hegyvidék élen jár az infrastruktúra fejlesztésében, hiszen a XII. kerületben, a Mátyás király út 53/b szám alatt található az első, kifejezetten zarándokszállás céljára kialakított épület.
A Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás elnöke, Kőszegi Zoltán arról beszélt, hogy közel harminc kis- és nagytelepülés csatlakozott a szövetséghez, ami kiváló példája a közösségi összefogásnak. Szerinte ezzel az együttműködéssel komoly lépést tettek annak érdekében, hogy hazánk bekapcsolódhasson a világ zarándokútjainak vérkeringésébe.
– Még mindig újabb és újabb önkormányzatok kérik, hogy a településükön vezessen át a zarándokút – mondta Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke. Indokolt esetekben alternatív útvonalakat is kijelölnek – már öt ilyet találni a Duna déli szakaszának térségében. A fő útvonal nem változott, Esztergomtól Máriagyűdig vezet a Pilis, a Kiskunsági Nemzeti Park és a Mecsek gyönyörű tájain keresztül, számos hazai szent, illetve különleges kisugárzású helyet érintve.
A jelenleg 420 kilométeres zarándokút jelentősen kibővülhet a közeljövőben, ugyanis észak felé egészen a lengyelországi Czestochowáig, délnek pedig a boszniai Medjugorjéig vezetnék. Rumi Imre hangsúlyozta, hogy egy szlovák–magyar együttműködési projekt keretében, amennyiben sikeres lesz a pályázatuk, elsőként az út szlovákiai folytatása készülhet el. Ennek keretében itthon és a határon túl új zarándokszállásokat és pihenőparkokat alakítanának ki – ez utóbbiakból három a Hegyvidéken is készülne –, Dabason pedig zarándokközpontot építenének fel, amely szállásként és közösségi központként működne.
Tavaly háromszázhúsz zarándokútlevelet bocsátottak ki, idén pedig – még azelőtt, hogy megnyílt volna az út! – nyolcvanat adtak ki a jelentkezőknek – tájékoztatta a konferencia résztvevőit az egyesület elnöke. Arra számítanak, hogy ebben az évben legalább ezer zarándok igényel „útlevelet”. A múlt esztendőben – ismert közéleti emberként – dr. Papp Lajos szívsebész professzor, ezúttal pedig Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége vállalta, hogy végigjárja a nyitó zarándoklatot; ők ketten szintén részt vettek a MOM-ban rendezett fórumon. Az idei nyitó zarándoklat március 30-án indul az esztergomi Szent Adalbert Központból, április 1-jén halad át a Hegyvidéken, és a tervek szerint április 15-én ér a horvát–magyar határhoz közeli Máriagyűdre.
A zarándoklatra indulók március 31. és november 15. között használhatják egy-egy éjszakára a zarándokszállásokat. A férőhelyek száma korlátozott, ezért mindenhol javasolt az előzetes bejelentkezés. A szállások kedvezményes igénybevételéhez zarándokútlevél szükséges, amit jelenleg Esztergomban, Budapesten, Érden, Ráckevén, Szekszárdon és Pécsen állítanak ki. Az okmányba az egyes szakaszok állomásain igazoló pecsétet lehet kérni egy-egy táv teljesítéséről. Aki a 420 kilométeres útból legalább 100 kilométert igazolhatóan végiggyalogol, zarándok-oklevelet kap – hasonlóképpen, mint a spanyolországi El Caminón.
A Magyar Zarándokút a kezdeményezők szerint arra ad lehetőséget, hogy szakítani tudjunk mindennapjaink nehézségeivel, elfeledhessük a hétköznapok problémáit, kicsit távolabbról szemléljük saját életünket, és közelebb kerüljünk ahhoz, amit keresünk – találjuk meg saját utunkat, életcélunkat, hivatásunkat, társunkat, boldogságunkat, Istent. Noha az út a különböző embereknek mást és mást jelenthet, a szervezők hisznek abban, hogy a zarándoklatnak morális és mentális „tisztító, rendező hatása” lesz.

z.