Kutyazacsko_RGB

Piszkos ügyek: súlyos betegségeket okozhatnak a kutyák bélférgei

A kutyapiszok eltakarítása nemcsak esztétikai szempontból, hanem egészségügyi okok miatt is elengedhetetlen feladat. Az ürülékben ugyanis olyan férgek illetve azok petéi lehetnek jelen, melyek az állatokban és az emberekben egyaránt megbetegedéseket idézhetnek elő.

„Doktor úr, lehet, hogy gilisztás a kutyám?” A gazdák sokszor ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesznek fel, amikor férgeket fedeznek fel kedvencük ürülékében – számolt be tapasztalatairól dr. Juhász Péter. Az önkormányzati állatorvos elmondta: a fertőzés jele lehet, amikor a kutyák a viszkető érzés miatt az ülepükön „szánkáznak”, fákhoz, ajtószélhez dörgölőznek, a hátsó részüket nyalogatják, hátrafele kapkodnak. Szintén intő jel, ha az állat jó étvágy mellett is lefogy, esetleg vérszegénnyé válik, szőrzete fénytelen, csapzott vagy bolhás lesz, illetve a kölyökkutya köhögni kezd. Fertőzöttség esetén a bélsár bűzös, a has puffadt, megnagyobbodott lehet, valamint a hányadékban is megjelenhetnek a vékony „giliszták”.
Férgességkor a bélsárral ürülhetnek különböző (2-3 milliméteres, vagy akár több centiméter hosszúságú) fonál- és cérnaszerű, fehéres, szürkés színű, valamint rizsszemszerű, uborkamagra emlékeztető élősködők. De ha ezt nem is látjuk, a „tiszta” bélsár még nem jelenti azt, hogy az állatunk nem fertőzött – intett elővigyázatosságra a szakember, aki azt tanácsolja, időszakonként állatorvossal végeztessünk bélsárvizsgálatot.

Kötelező féregtelenítés

Észlelt férgesség esetén dr. Juhász Péter bolhairtást javasol, de ezt fordított esetben is ajánlja, mert a bolhák a parazita férgek köztigazdái, féregpeték találhatók bennük. Az orvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a féregfertőzöttség gyengíti az állatok immunrendszerét, fertőző betegségek kialakulására hajlamosít, valamint a védőoltások (veszettség, szopornyica, parvo, májgyulladás) hatását csökkenti.
A kutyák veszettség elleni védőoltása és féregtelenítése évente kötelező – hangsúlyozta az állatorvos. Hozzátette: a leggyakoribb bélférgességek az évente minimum négyszer adott, széles hatásspektrumú féreghajtó tablettával szüntethetők meg hatékonyan. Diagnosztizált férgesség esetén a kezelést – bolhairtással együtt – 14-15 nap után ismételni kell, a tablettákat azonban minden esetben csak az állatorvossal megbeszélt gyakorisággal és dózisban szabad adagolni.
A féregtelenítés csak a meglévő fertőzöttséget szünteti meg, megelőző jellege úgy, mint az oltásoknak, nincsen – tette hozzá a doktor, aki a megelőzés érdekében azt ajánlja, hogy fürdessük, esetleg nyírjuk kutyánkat, plédjüket, pokrócukat pedig mossuk ki, fertőtlenítsük. Nyers húsokkal, belsőségekkel ne etessük kedvencünket, ezeket minden esetben főzzük, süssük meg. Kiránduláskor pocsolyákból, folyóvizekből ne itassuk a kutyát, inkább vigyünk magukkal tiszta vizet.

A kölykök többsége fertőzött

A kölyök- és felnőtt kutyák hengeresférgek okozta fertőzöttségei, az orsóférgesség és a kampósférgesség nagyon gyakori betegségek világszerte: a statisztikai adatok tanúsága szerint a magasan fejlett állattartási kultúrával rendelkező országokban is eléri a 60 százalékot a kölykök fertőzöttsége, vagyis három kölyök közül kettő e belső élősködők valamelyikével, vagy akár egy időben mindkettővel is fertőzött lehet – mondta dr. Varga Zsolt állatorvos, a Pfizer Állategészségügy Társállat Üzletágának szakmai vezetője.
A szakértő szerint a kölykök már magzati korban fertőződhetnek az anyaállatban megbúvó és a vemhesség során aktivizálódó féreglárvákkal, így akár kéthetes korukban maguk is féreghordozók lehetnek. A szukában élő lárvák a tejmirigybe is eljuthatnak, és minden egyes szopás alkalmával fertőzik a kicsiket. A kölykök megfertőződhetnek az anyjuktól, illetve egymástól közvetlenül is, a bélsárral a külvilágra jutó peték lenyelésével.
A kiskutya kéthetes korában kezdett és három hónapos koráig kéthetente elvégzett tervszerű féregtelenítésével a fertőzöttség visszaszorítható. Varga Zsolt ezért azt tanácsolja: amennyiben kölyökkutyát vásárolunk, minden esetben kérdezzük meg a tenyésztőt a megelőző féregellenes kezelésekről, és mielőbb vigyük állatorvoshoz, aki a segítségünkre lesz egy hatékony féregellenes terápia kidolgozásában.
A fiatal és felnőtt kutyák a laposférgek törzsébe tartozó galandférgekkel is megfertőződhetnek, főként akkor, ha vadállatokkal érintkezhetnek, vagy nyers vágóhídi mellékterméket fogyaszthatnak. Egyes galandférgeknek bolhák a köztigazdái, ezért a Pfizer szakértője is arra emlékeztette a gazdákat, hogy gondoskodniuk kell a kutya rendszeres bolhaellenes kezeléséről.

Emberre is veszélyesek

Az orsóférgek és a kampósférgek az emberben nem fejlődnek ivaréretté, vagyis nem jutnak a bélcsatornába, és nem jelennek meg a székletben sem, viszont lárvaként, főleg gyermekekben, kellemetlen tünetekkel járó megbetegedéseket okozhatnak – figyelmeztetett dr. Varga Zsolt. Mint mondta, a lárvák különféle szervekben vándorolhatnak, azokra jellemző klinikai tüneteket okozva: a légutakban asztmatikus panaszokat, a bőrben csalánkiütésszerű bőrelváltozásokat, az agyban epilepsziára emlékeztető rosszulléteket idézhetnek elő, illetve ha a szembe kerülnek, látászavar tapasztalható.
A galandférgek közül a Magyarországon is előforduló három- és öttagú galandféreg petéi a kutya, a róka és részben a macska bélsarával kerülnek a külvilágba, a szájon át felvett peték pedig az emberben mint köztigazdában fertőző lárvává fejlődhetnek. A lárvák az agyban, a tüdőben, illetve a májban okozhatnak súlyos betegségeket. Emiatt soha nem szabad mosatlanul fogyasztani erdei gyümölcsöt, továbbá olyan zöldségeket, gyümölcsöket, amelyek az említett állatok bélsarával szennyeződhetnek.
„Családunk, gyermekeink egészsége miatt fontos tehát, hogy rendszeresen elvégeztessük négylábú kedvenceink féregtelenítését – foglalta össze útmutatásait az állategészségügyi szakember. – Ehhez minden esetben kérjük ki állatorvosunk tanácsát, és szigorúan tartsuk be az általa ajánlottakat. A fertőzés megakadályozásához ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy kedvencünk piszkát mindig eltakarítsuk!”