„Gyűjtőfogházban” a Fakutya
Moldvai-csángó népzenét játszik a 2000-ben alakult Fakutya zenekar. A Hegyvidéki Napokon június 3-án 17 órakor fellépő együttesről, illetve arról, mit láthatunk tőlük a Gesztenyés kertben, Székely Zoltán, a Fakutya zenésze beszélt.
Miért lett Fakutya a nevük?
– A 2001-es Kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválra készültünk, közeledett a nevezési határidő, és jobb ötlet híján ezzel a névvel jelentkeztünk. Aztán rajtunk maradt, mi pedig szépen jelentést és tartalmat találtunk hozzá.
Miért éppen gyermektáncházzal kezdtek?
– Nem kimondottan gyermekprogrammal kezdtünk, csak muzsikálni szerettünk volna, de Halmos Katával találkozva megpecsételődött a sorsunk – legalábbis ami a kapolcsi elfoglaltságokat illeti.
Szerepelt már az együttes a hegyvidéki közönség előtt, többször is…
– Visszatérő fellépői vagyunk a Hegyvidéki Zenés Péntek Délutánok rendezvényeinek, hét-nyolc évvel ezelőtt a Ghymes együttes klubjában is vendégeskedtünk a MOM-ban. A Virányosi Közösségi Házban pedig havi rendszerességgel tartottunk klubokat, amelyek nem pusztán táncházak voltak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak segítségével animációs vetítésekkel és koncertekkel frissítettük a látogatókat.
A Hegyvidéki Napokon gyerekeknek vagy inkább felnőtteknek zenélnek majd?
– Egyértelműen családi koncertre készülünk, szokásunkhoz hűen olyan számokkal, amelyek a moldvai muzsikát jobban ismerők számára apró tréfákkal lesznek teli, de természetesen a zenekart először hallgatók számára is tartogatunk meglepetéseket.
Mikor várható újabb Fakutya-lemez megjelenése?
– Három albumunk jelent meg eddig, az Egyéb veszély című volt az utolsó, az első lemezünk folytatásaként. A 2006-os, Kutyafa című összeállítás úgy ér véget, hogy a Folkrendőrség körbezárja a stúdiót. A 2009-ben elkészült lemez a Folkrendőrség gyűjtőfogházában indul. Moldvai tánczene-átdolgozások készültek a börtönélet napirendjéhez, de éppenséggel a szökéshez is. Elképzelhető, hogy a következő lemezünk újra a gyerekeknek szól majd.