A_jo_kutyatartot_szereti_a_kornyezete1

A jó kutyatartót szereti a környezete

„A kutyások csak akkor tudnak másokkal együtt harmóniában élni a városban, ha elnyerik környezetük szimpátiáját” – véli Korom Gábor, aki szerint a kulturált kutyatartáshoz hozzátartozik az is, hogy mindig eltakarítjuk kedvencünk piszkát. A Népszigeti Kutyaiskola vezetője, a Tükör módszer alapítója a városban tartott kutyák és gazdáik kapcsolatáról beszélt a MOM Kulturális Központ kupolatermében.

„A kutya az állatvilág nyelvzsenije” – állítja Korom Gábor a kedvenceiről. Ez, mint kifejtette, azt jelenti, hogy míg a farkas, a kutya őse a fajon belüli kommunikációban erős, addig a kutya a fajon kívüliekkel is kiválóan tud kommunikálni. A Népszigeti Kutyaiskola vezetője úgy véli, az ebek szuperszociális lények: minden tevékenységük arról szól, hogyan tudnak együttműködni a környezetükkel, az étkezés után a szociális kontaktusok keresésére van leginkább igényük. Ennélfogva nem igaz, hogy lakásban kutyát tartani állatkínzás, az emberi élettér számukra természetes közeg.
Persze a lakásban tartott kutyákban is megtalálhatók az ősi ösztönök – figyelmeztetett az oktató a MOM-ban tartott előadásában. Szerinte a kutya kettős lény, amikor együtt van velünk a lakásban, mi vagyunk számára a legfontosabbak, ám ha kivisszük az utcára, már nem csak ránk figyel. Ha parkba, erdőbe, azaz a természetbe megyünk vele, akkor tör igazán felszínre az ösztönlénye, ilyenkor azt veheti észre gazdája, hogy „belébújt a kisördög”.
A kutya akkor kezd el ösztönös döntéseket hozni, amikor nincs mellette az, aki dönthetne helyette, illetve nem hiszi el, hogy a gazda a döntéshozó. Korom Gábor arra világított rá előadásában, hogy a farkasok a csoporton belüli feszültséget ritualizált agresszióval tudják levezetni, így igyekeznek elkerülni az összecsapásokat, ám a kutyáknál a fajon belüli kommunikáció szegényesebb, ezért ha az ösztön diktál bennük, sokkal inkább hajlamosak nyílt agresszióval megoldani a konfliktusokat.
Ezt a tulajdonságát sokáig kihasználták az emberek – vadászni, harcolni jártak hű társaikkal –, mára azonban, amikor a kutyák többségét nem hasznos célból, hanem kedvtelésből tartják, kevésbé kívánatos az agresszív viselkedés. „Az agressziót tökéletesen lehet kezelni” – nyugtatott meg minden gazdát az előadó, aki szerint egyszerű a megoldás: sosem szabad engedni, hogy az eb konfliktushelyzetekben ösztönvezérelten dönthessen.
„A kutya feletti kontrollt nem pórázzal, hanem a gazda tudatosságával kell elérni, a Tükör módszer is ezt próbálja megmutatni” – magyarázta a technika kidolgozójaként a kutyaiskola-vezető. Példaként hozta fel a falusi pásztorokat, akiknek nincs pórázuk, mégis tudnak bánni a komondorral. „Mi is legyünk városi pásztorok, de ne ösztönből, hanem tudatosan!” – biztatta szemléletváltásra gazdatársait.
Korom Gábor hangsúlyozta, hogy a kutyások csak akkor tudnak másokkal együtt harmóniában élni a városban, ha elnyerik környezetük szimpátiáját, el tudják fogadtatni jelenlétüket a kutyát nem tartó embertársaikkal. „A jó kutyatartót onnan lehet megismerni, hogy szereti őt a környezete” – fogalmazta meg hitvallását.
Az oktató meggyőződése, hogy a kulturált városi kutyatartáshoz a kutyapiszok eltakarítása is elengedhetetlenül hozzátartozik. Hogy ezt minden gazda hasonlóképpen gondolja, elsősorban szemléletformálásra van szükség. Erre kiváló példát mutatott a Hegyvidéki Önkormányzat a nemrégiben indított kampányával, aminek része volt az is, hogy száz új, ötletes és figyelemfelkeltő kutyapiszokgyűjtőt helyeztek ki szerte a kerületben.A_jo_kutyatartot_szereti_a_kornyezete2

z.