A_jo_magyar_bornak_nem_kell_ceger

A jó magyar bornak nem kell cégér

A rózsaszín minden árnyalatában játszó illatos rozék kellették magukat a Larus étterem teraszán és a Gesztenyés kertben május első hétvégéjén. A hagyományteremtő szándékkal először megrendezett Rosalia fesztiválon a legjobb magyar pincészetek díjnyertes nedűit, valamint a Larus válogatott ételkínálatát kóstolhatták meg a hazai ízek kedvelői.

A rozé, vagy rosé – mindkét írásmód helyes – a halvány rózsaszíntől a világos pirosig terjedő színű bor, nevét a francia rosé (rózsaszín) szó után kapta. Kizárólag színmustból készül oly módon, hogy a kékszőlőt csak rövid ideig áztatják, esetleg rögtön, zúzás nélkül préselik. Ennek köszönhetően kevés színező- és cserzőanyag oldódik ki a héjból, a bor pedig lényegesen világosabb lesz, miközben megtartja zamat- és illatanyagait.
Éppen ezért szakértők szerint a rozét először szemmel kell megismerni, hiszen a látvány valóban önmagáért beszél. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a legnagyobb magyar borirodalmár, Hamvas Béla az italt egy éppen hogy csak nagykorú, kedves és mindig vidám, ragyogó ifjú hölgynek festette le.
Nem véletlen tehát, hogy a rozé a mindig fiatal nyár itala, amit ilyenkor jól lehűtve, vagy az új divat szerint fröccs formájában érdemes fogyasztani. Erre pedig bőven akadt alkalom a Gesztenyés kertben, illetve a Larus étterem teraszán, ahol a legfinomabb magyar borok széles választéka várta az első Rosalia fesztivál vendégeit.
„A fesztivál Hegyvidékre költözése ékes bizonyítéka annak, hogy az önkormányzat jól döntött, amikor a MOM Kulturális Központ rekonstrukciójával és a kapcsolódó beruházásokkal, köztük a Gesztenyés kert rendezésével létrehozta a kerület kulturális és szabadidős központját. Az volt a célunk, hogy élővé, igazi városi találkozóhellyé tegyük a plázzsá alakított Sirály utca környékét” – fogalmazott az eseményt megnyitó Váczi János alpolgármester, aki bízik abban, hogy a rendezvény végleges otthonra talál a Hegyvidéken.

Em.