Városmajor utcai helytörténeti tablók

Kilenc színes, informatív tabló tájékoztatja ezentúl a járókelőket a Városmajor utca nevezetes helytörténeti emlékeiről. A Magyar jakobinusok terétől a Szent János Kórházig elhelyezett – falra szerelt vagy lábakon álló – táblák az adott helyszínhez kapcsolódó történeti ismertetőt és számos archív fotót tartalmaznak. A kezdeményezésről és annak várható bővítéséről tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a készítők tervezik a Költő utca és a Böszörményi út környékének bemutatását is, valamint ősztől a villamosok egy-egy megállója is hasonló ismertetőkkel gazdagszik.
„Ez a kilenc tabló kicsit úgy tesz az utcával – mondta Pokorni Zoltán –, mint Kököjszi és Bobojsza tették a Hahó, Öcsi! című filmben a fiatal család lakásával, ami a kis törpék falakba szőtt énekeitől, meséitől lett otthonná. Amikor megismertetjük a valaha itt élt művészek, tudósok életét, a Városmajor történetét, akkor ezzel a múlttal kibélelve tesszük otthonossá a kerületet is. A helytörténet poros állóvizét megmozgató kezdeményezés a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria érdeme” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán.
„Rendszeresen és nagy érdeklődés mellett zajlanak a helytörténeti séták – mondta a polgármester elismerésére válaszul Balázs Attila, a helytörténeti gyűjtemény igazgatója –, ezt továbbgondolva találtuk ki a tablókat. A Városmajor utca a kerület egyik legforgalmasabb közterülete, szeretnénk, hogy akik erre sétálnak, lássák, mennyi érdekesség és régi érték volt és van a környékén.”
Az állandó kiállításként rögzített tablósorozat egyes darabjaiból megtudható például, hogy a Várhegy alatti városrészben hadászati okokból a XVIII. század végéig tilos volt állandó épületet emelni; a tilalom feloldását 1769-ben Mária Krisztina főhercegnő, Mária Terézia lánya érte el, hálából az ő nevét kapta a terület, a mai Krisztinaváros. A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola valaha árvaházként üzemelt – áll a közelében elhelyezett tablón. Mayer Ferenc nyugalmazott tábornok 1857-ben hatalmas vagyont hagyott Buda városára, azzal a céllal, hogy a város a szegény sorsú budai árvák részére árvaházat létesítsen.
A mai Városmajor utca 44. alatti telket Barabás Miklós festőművész vásárolta meg 1839-ben, és saját tervei alapján megépíttette a jelenleg is álló, nemrégiben felújított villaépületet. Eleinte nyári lakként használta, ahová a város zajától elvonulni, kikapcsolódni járt.
A Kós Károly Általános Iskola helyén egykor az Ördög-árok árterülete volt, kaszálórétként hasznosították. A XVIII. században egy barokk udvarház állt a mai oktatási intézmény helyén. Az érsebészeti klinikáról egyebek mellett kiderül nemcsak az, hogy ott végezték hazánkban az első sikeres szívátültetést 1992-ben, de az is, hogy régen számos neves művész, politikus keresett enyhülést falai között – így például Ady Endre, Jászai Mari, Herczeg Ferenc, Rippl-Rónai József, Bajor Gizi.
Az 1929-ben villamosított fogaskerekű érdekessége, hogy lejtmenetben a felfelé fogyasztott áram egyharmadát visszatáplálta az elektromos hálózatba. 1973-ban mind a szerelvényeket, mind a síneket kicserélték, a forgalomba helyezett és máig közlekedő szerelvények azonban sajnos már nem alkalmasak az energia visszanyerésére.
A tablósort záró ismertetőn olvasható, hogy 1713-ban született meg a döntés egy ragálykórház létesítéséről a mai Széna téren, az intézmény az előtte álló Nepomuki Szent Jánosról kapta a nevét. Az új Szent János Kórház – a Városmajor utca végén – 1898-ban négyszázhúsz ággyal nyitotta meg kapuit.

(ai)