Demokraciajatek_gimnazistaknak

Demokráciajáték gimnazistáknak

Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium diákjai elsőként vehettek részt a Demokráciajáték az Országházban címmel indult programsorozatban, amelynek célja az országgyűlés törvényalkotó munkájának megismertetése. A hegyvidéki diákok a falfirkák szabályozásáról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be, amit hosszas vitákat követően elfogadtak a "képviselők".

A Parlament falai már sok mindent láttak. Vagy mégsem? A körítés ugyanaz, csupán a képviselő "urak és asszonyok" mások: Demokráciajáték az Országházban címmel programsorozat indult, melynek során diákok ismerkedhetnek meg az országgyűlés törvényalkotó munkájával.
Játékról van szó, amit szigorú szabályok között kell játszani. A fiatalok a protokoll minden formáját betartva egy napra a képviselők „bőrébe bújnak”. Részt vesznek a bizottsági, a plenáris és a frakcióüléseken, szavaznak, érvelnek, vitatkoznak, sajtótájékoztatót tartanak.

„A konszenzus a lényeg”

Játszva tanul az ember, tartja a mondás, és a Demokráciajáték is ezt az elvet vallja. A diákoknak az előzetes felkészülés során jól megtanult ismereteket kell hasznosítaniuk ahhoz, hogy aktív politikusokként érvényesíthessék akaratukat. "Fontos, hogy tudjanak és merjenek véleményt alkotni közéleti témákról" – mondta Virág András, a Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, aki azt is elárulta, hogy hagyományt szeretnének teremteni a most még újdonságnak számító programból.
"A tanulók hűen eljátszhatják a politikusok szerepét. Nem célunk a politikusgyártás, de örülünk, ha valakivel annyira sikerül megszerettetni ezt a pályát, hogy később ne csak játék legyen a számára" – tette hozzá Némethy Kálmán, a közönségszolgálat főosztályvezetője, a program főszervezője.
A Parlament felsőházi termében tartott ünnepélyes megnyitón Kövér László országgyűlési elnök köszöntötte a komoly játék szereplőit, és felvázolta a parlamenti munka lényegét. A demokráciát amolyan belülről jövő világossághoz hasonlította, a politikát pedig olyan fórumnak nevezte, amelyben tiszta és igaz szavakra van szükség.
A házelnök szerint a politika lényege a konszenzus, ami viták nélkül talán meg sem születhetne, és ez így is van rendjén. Az ellentétes vélemények kimondásának azonban nem szabad verekedésbe torkolnia – utalt ezzel több ország "test a test elleni" politikai kultúrájára. A közjó és a demokrácia a legfontosabb, ezért csak olyan törvényt szabad elfogadni, ami mindenkinek megfelel – hangsúlyozta.
Fiktív pártok, valós érvek

A Demokráciajáték első résztvevői, négy középiskola tanulói négy fiktív pártba tömörültek. A pártok még a játék előtt megkapták saját profiljukat, vagyis azt, hogy milyen elvek alapján működnek, kiket képviselnek.
A falfirkák szabályozásáról szóló, T/demokrácia 1-es számú törvényjavaslatot az Arany János Általános Iskola és Gimnázium Ősz-ülők Társasága (ŐT) nyújtotta be, amely kormánypárti frakciót alkotott a Tatai Református Gimnázium diákjaiból álló Téli Menedék Fórummal (TMF). Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola a Tavasz Megújulás Szövetségeként (TMSZ), míg a Budapesti Ward Mária Gimnázium a Jövő Nyárért Egyesülésként (JNYE) az ellenzéki oldalt képviselte.
A plenáris ülés után négy bizottsági ülést tartottak, majd a frakciók a sajtó teljes kizárásával vitathatták meg álláspontjaikat. Az ülések során a fiatal képviselők tanári precizitással kötöttek bele mondatokba, szavakba, sőt még a mértékegységek leírásába is. A vita során ugyanis kiderült, hogy a törvényjavaslatban helytelenül jelölték a négyzetmétert az „n” és az „m” betű kombinációjával, mivel a számokat így akár nanométerként is érthetik az állampolgárok.
Problémát jelentett a megyénként biztosítandó fal nagysága, az illegális helyen történő firkálás büntetésének mértéke, valamint a graffitik eltüntetéséhez szükséges speciális tisztítószerek fogalma. "A szivacs speciális tisztítószer?" – tette fel a kérdést az egyik csipkelődő képviselő. A törvényjavaslat értelmében a diákok lazábban álltak a falfirka kérdéséhez, mint az igazi politikusok. A törvény lehetőséget biztosít a fiataloknak az önkifejezésre, amolyan kitörési pontot ad az önmegvalósítási gondokkal küszködők számára, vagyis szabályozott keretek között engedélyezi a szabad falfirkálást.
Az ellenzékiek – az általában megszokottól eltérően ­– ezúttal nem a kormánypártiakkal, hanem egymással vitatkoztak. Valamennyi párt kulturált módon képviselte az érdekeit, és az olykor igen heves szócsaták ellenére délutánra megszületett a döntés: az országgyűlés 51 "igen", 19 "nem" szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta a törvényjavaslatot. „Reménykedtünk, hogy nem ellenzik majd. Ezúttal szerencsénk volt!” – nyilatkozta Márton Ádám, az ŐT egyik képviselője.

Elégedett „képviselők”

A végszavazást követően összehívott sajtótájékoztatón a kormánypárti képviselőcsoport frakcióvezetője elégedetten nyilatkozott a voksolás eredményéről. Mint mondta, a konzervatív értékeket képviselő Ősz-ülők Társasága mindvégig a megegyezésre törekedett ezért is örömteli, hogy valamennyi módosító javaslata bekerült a törvénybe.
A frakcióvezető az index.hu újságírójának kérdésére válaszolva elmondta, hogy a graffiti eltávolítása nem terheli meg az államkasszát, hiszen a tisztítás költségét a falfirka készítője állja, míg a felderítetlen rongálások eltüntetését a festékszórók, illetve a graffitikhoz használt eszközök áfájának megemeléséből fedeznék. A koalíciós partner TMF sajtófőnöke mindehhez annyit tett hozzá, hogy a törvényt valamennyi párt a legjobb tudása szerint alakította, ami kiváló példája a parlamenti demokrácia működésének.
Az ellenzéki TMSZ képviselője szerint lényeges, hogy nagyobb szabadságot kapjanak a modern művészetek. Ilyen a graffiti is, amely az „urban art” (városi művészet) egyik legfontosabb megjelenítése. Ezért is harcoltak azért, hogy a törvény lehetőséget teremtsen a graffitizásra az arra kijelölt városi területeken.
Egyetértett az elhangzottakkal a JNYE szóvivője, aki kifejtette, helyes iránynak tartják a graffitisok „helyzetbe hozását”, hiszen a művészi önkifejezés valamennyi formáját támogatni kell. A vita során ugyanakkor megszavazták az ŐT azon módosítását is, ami kiemelt védelmet biztosít a világörökségi helyszíneknek.

Igen: 23 százalék

„A játék egyebek között azért rendkívül hasznos, mert a diákok interaktív módon, játszva tanulhatják meg a történelemkönyv által leírt, szerintük olykor száraz fogalmakat, összefüggéseket. A gyerekek szinte önállóan készültek erre a napra, csupán moderálásra volt szükség” – mondta lapunknak Marton Éva, az Arany János-iskolásokat felkészítő történelemtanár. A törvényjavaslat elfogadása után a diákok a Demokráciajátékkal kapcsolatos kérdésekre feleltek, három lehetséges válasz közül csemegézve: igen, nem, tartózkodik.
A programot a többség izgalmasnak, hatékonynak találta. „Teljes képet kaphattunk a parlament működéséről. Jó volt a téma, a csapatunk pedig igazán kitűnő brigádot alkotott. Külön öröm, hogy elfogadták a törvényjavaslatunkat!” – összegzett a végén Nyúl Gábor, az ŐT frakcióvezetője.
A játék mindenképpen elérte a célját, a részt vevő diákok már nem tartják olyan érthetetlen diszciplínának a politikát, aminek művelésére születni kell. Ennek bizonyítéka, hogy 23 százalékuk szavazott igennel a politikai pályára mint lehetséges jövőbeni szakmájára.Demokraciajatek_gimnazistaknak

Boussebaa Mimi