Endometriózis: a kulcs a korai felismerés
Világszerte több millió termékeny korban lévő nő szenved endometriózisban. Az esetek többségében komoly, néha évtizedekig folyamatos fájdalommal járó betegség felismerése és kezelése érdekében országos figyelemfelkeltő kampányt indít az EgészségŐr alapítvány.
Médiapályázattal, illetve felvilágosító programsorozattal csatlakozott a március eleji nemzetközi endometriózis héthez az EgészségŐr Alapítvány. A Larus Rendezvényközpontban tartott sajtótájékoztatón dr. Bánhidy Ferenc egyetemi docens adott tájékoztatást az elsősorban a termékeny női korosztályt érintő betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.
A II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese mindenekelőtt leszögezte: az endometriózis nem rákbetegség és nem fertőz. Kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, előfordulása Magyarországon a termékeny nők körében meghaladja a tíz százalékot, ami közel 180 ezer beteget jelent. Magasabb a megbetegedés aránya a gyereket nem szülő nők és az endometriózisban szenvedők első fokú nőrokonai között.
Betegségről akkor lehet beszélni, ha az egyébként egészséges endometriumot, azaz a méhnyálkahártyát alkotó sejtek megtapadnak és gócokat hoznak létre a méh üregén kívül, a petefészken (ez a csokoládéciszta), a hashártyán, a méhet tartó szalagokon, ritkábban a húgyhólyagon, a beleken, a tüdőben, a műtéti hegekben vagy a hüvelyben. Az elváltozás általában erős, ciklikusan jelentkező alhasi fájdalmat okoz, további tünetei a görcsös, rendszertelen menstruáció, a bőséges, erős vérzés, a deréktáji fájdalom, puffadás, hasmenés, székrekedés, a fájdalmas bélmozgások és egyéb béltünetek, valamint a vizelet- vagy székletürítéskor jelentkező fájdalom és a fáradékonyság.
Népbetegségről van szó, Európában 16 millió nőt érint, a fájdalom mellett az endometriózis szövődményeként meddőség is kialakulhat. A felmérések szerint a tinédzserkorban jellemzően előforduló krónikus kismedencei fájdalom 25-38 százalékban endometriózisra vezethető vissza, ennek ellenére a tünetek jelentkezése és a betegség felismerése, illetve a célzott kezelés megkezdése között átlagosan nyolc – sokszor kínokkal teli – év telik el. Ráadásul ennyi idő alatt olyan súlyos elváltozások jöhetnek létre, amelyek hosszú távon meghatározzák az életminőséget, illetve hozzájárulnak további betegségek kialakulásához.
Dr. Bánhidy Ferenc szerint egyetlen nőnek sem kellene fájdalommal élnie, hiszen a betegség kellemetlen tünetei műtéttel, valamint gyógyszeres kezeléssel jó eséllyel megszüntethetők. A kulcs a korai felismerés, ezért még tünetmentes állapotban is érdemes olyan nőgyógyászhoz fordulni, aki rendelkezik megfelelő képalkotó-diagnosztikai eszközökkel, valamint lehetősége van kórházi háttér igénybevételére. Ez azért fontos, mert a szövettani vizsgálat eredménye másképp nem ellenőrizhető, és a szükségessé váló műtétet kizárólag kórházi környezetben lehet elvégezni.
Általában nincs szükség nagyobb beavatkozásra, a laparoszkópos technikának (kulcslyukműtét) köszönhetően már másnap hazamehet a beteg. Ilyenkor eltávolítják az endometriózisos csomókat, és feloldják az összenövéseket, ami a fájdalom megszüntetése mellett a teherbeesés esélyét is javítja.
Erre a betegségre nincs végleges gyógymód, a műtét után öt éven belül ötvenszázalékos eséllyel ismét megjelennek a tünetek, ezért érdemes gyógyszeres kezelést is alkalmazni. A hormonális kezelések (injekció, tabletta) célja a peteérés gátlása annak érdekében, hogy ne jelentkezzen menstruáció, így a rendellenes helyen lévő méhnyálkahártya-szigetek visszafejlődhetnek, ezáltal a panaszok megszűnhetnek. Az endometriózisban szenvedő nőknek javasolt a mielőbbi gyermekvállalás, mivel a betegség előrehaladásával nő a meddőség esélye.
MA