Szabadegyetem_a_noi_betegsegekrol

Szabadegyetem a női betegségekről

A leggyakrabban előforduló nőgyógyászati problémákkal foglalkozott az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadása a MOM Kulturális Központban. Az ingyenes programon dr. Márkus László, a Szent János Kórház főorvosa a betegségek megelőzésére, illetve a szűrések fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az agyalapi mirigy a petefészken keresztül hormonokkal szabályozza a női szervezet működését: az FSH – follikulus-stimuláló hormon – fokozza a tüszőérést és serkenti az ösztrogéntermelést, az LH – luteinizáló hormon – a tüszőérés után a sárgatest-fázist idézi elő, aminek hatására a petefészek elkezdi termelni a megtermékenyült petesejt beágyazódásában és a terhesség fennmaradásában fontos progreszteront. A prolaktinnak a tejelválasztás beindításában van szerepe. Szintén fontos hormon az ösztrogén, amely segíti a peteérést és a méhnyálkahártya felépülését, valamint befolyásolja a zsír- és a csontanyagcserét.
A nőkre leginkább veszélyt jelentő szexuális úton terjedő betegségek (STD) a sokáig tünetmentes Hepatitis-B és -C, illetve a HPV. A fertőzésekkel szembeni védekezés oltással részben megoldott, de ennél is fontosabb a személyi higiénia és az óvszer használata, valamint a hosszú távú hűséges partnerkapcsolat – hangsúlyozta dr. Márkus László, a Szent János Kórház főorvosa az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásán.
Méhnyakrákot évente ezer nőnél diagnosztizálnak, a betegek fele annak ellenére meghal, hogy korai szűréssel és kezeléssel szinte mindenki megmenthető lenne.
Éppen ezért a főorvos azt javasolja, hogy legalább kétévente minden nő menjen el méhnyakrákszűrésre, ami tulajdonképpen szövetmintavételt jelent.
Nincs ok aggodalomra, amennyiben az eredmény P1 vagy P2, míg a P3 valamilyen gyulladást jelez, ami még könnyebben gyógyítható. A P4 és a P5 viszont már komoly bajt jelent, ilyenkor azonnali beavatkozásra van szükség. Különösen a 18 év alattiak körében érdemes évente elvégezni a szűrést, valamint azoknál, akiknek családjában már előfordult a betegség.
Jó tudni, hogy az AIDS és a herpeszvírus kimutathatóan felelőssé tehető a méhnyakrák kialakulásáért, megfelelő védekezéssel azonban elkerülhetők ezek a fertőzések. A kutatások szerint ebbe a körbe tartozik a HPV is, amelynek mintegy kétszáz alfaja közül körülbelül tíz jelent igazi veszélyt. Felismerését nehezíti, hogy az esetek több mint felében a szervezet gyógyszerek nélkül is legyőzi a fertőzést, akik viszont nem gyógyulnak ki, azoknál évekkel, évtizedekkel később rákot okozhat.
Ritkább a változó korban előforduló méhtest- és az idősebbeket érintő petefészek-daganat – az utóbbi bizonyítottan örökletes jeleket mutat –, ezek ultrahangvizsgálattal, illetve egy vérvételt igénylő tumormarkerszint-meghatározással nagy biztonsággal még időben felismerhetők és műtéttel tökéletesen gyógyíthatók. Méhtestdaganatra akkor kell gondolni, ha valakinek a változó kor környékén rendezetlenné válik a menstruációja, vagy a menopauza után újból megjelenik a vérzése.
A leggyakoribb női betegség az emlőtumor. Évente 7500 új beteget regisztrálnak, közülük háromezret a késői felismerés miatt nem sikerül megmenteni. A petefészek-daganathoz hasonlóan szintén örökletes, leggyakrabban az 50-60 év körüli korosztályban fordul elő.
A megelőzés egyetlen módja a rendszeres szűrés, 40 év felett kétévente kötelező a mammográfia, de érdemes ennél sűrűbben elvégeztetni. Fiatalkorban akkor kell megjelenni szűrésen, ha a páciens bármilyen elváltozást vagy fájdalmat tapasztal a mellében, illetve a hónaljában. Orvosi beavatkozásra van szükség váladékozás, a mellizomzat alatti csomó megjelenése vagy a menstruáció után 7-10 nappal is tapintható kemény göb esetén.
Néma járványnak nevezik a csontritkulást, ami az ösztrogéntermelés csökkenésével párhuzamosan jelentkezik. Az osteoporosis a csontrendszer mennyiségi és minőségi romlásával járó betegség. Az ösztrogénhiány azt jelenti, hogy a csontleépülés megmarad, a visszaépülés azonban elégtelenné válik.
Magyarországon 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved csontritkulásban, aminek járulékos következményei a csigolyatörés, a csípőtáji törés és a végtagtörések. Ennél is nagyobb veszélyt jelent, hogy csigolyatörések után az összenyomódó mellkas szívmegállást okozhat. A csontritkulás tünetei ugyanakkor életmódváltással enyhíthetők, és sokat segít a halak, tejtermékek, valamint a kalciummal, illetve D-vitaminnal kiegészített élelmiszerek fogyasztása, továbbá az ösztrogén bevitele orvosi javallatra és ellenőrzés mellett.

mm.