Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Tizenot_eve_avattak_boldogga_Apor_Vilmos_puspokot1

Tizenöt éve avatták boldoggá Apor Vilmos püspököt

Koszorúzási ünnepséget tartottak Apor Vilmos szobránál, a róla elnevezett téren boldoggá avatása tizenötödik évfordulóján. Az Apor Vilmos Emlékbizottság által szervezett eseményen Brückner Ákos Előd, a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia lelkipásztora, az Apor Vilmos Emlékbizottság elnöke idézte fel a püspök példamutató életét, majd a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola kórusa lépett fel Blazsek Andrea vezényletével. A Hegyvidéki Önkormányzat nevében Fonti Krisztina alpolgármester, valamint Sikota Krisztina, az oktatási és kulturális bizottság elnöke helyezte el az emlékezés virágait.Tizenot_eve_avattak_boldogga_Apor_Vilmos_puspokot2
A koszorúzást követően a Budai Szent Margit Gimnázium dísztermében folytatódott az ünnepség, itt dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mondott beszédet. Utána a Székelyföldről érkező Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a gyulai dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök és a győri Apor Vilmos Iskolaközpont igazgatója, Benkovich Ferenc kanonok tartott előadásokat a püspökről.
A vendégek illetősége nem véletlen, valamennyi város kötődik valamilyen módon Apor Vilmoshoz, aki neves erdélyi arisztokrata család sarjaként 1892. február 29-én született Segesváron. A kalocsai jezsuitáknál tanult, 1915-ben Nagyváradon kezdte papi hivatását. Gyulán szentelték püspökké 1941 februárjában, onnan márciusban Győrbe került.
Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, e minőségében a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott. A német megszállás és a nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett, sokakat bújtatott. A nyilasok 1945 márciusában határozták el, hogy letartóztatják, ám erre végül az ostrom miatt nem került sor.
Amikor a szovjetek elérték Győrt, Apor Vilmos menekültek százainak biztosított óvóhelyet a Püspökvár és a Káptalandomb alatti pincerendszerben. 1945. március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet tiszt dulakodás közben halálosan megsebesítette. Április 2-án, húsvéthétfőn halt bele sérüléseibe. Holttestét először a karmelita templom kriptájában temették el, majd 1986-ban a székesegyházban helyezték végső nyughelyére.
II. János Pál pápa 1997. november 9-én boldoggá avatta Apor Vilmost. Ugyanebben az évben készült el Marton László szobrászművész hegyvidéki alkotása az asszonyokat védelmező püspökről. Azóta az Apor Vilmos Emlékbizottság a Hegyvidéki Önkormányzat közreműködésével minden évben megemlékezést tart a szobornál.

sz.