Hogyan tároljuk a gyógynövényeket?

A kertben termő, vagy vadon gyűjtött gyógynövényeket a legritkább esetben használjuk fel azonnal, legtöbbjük hónapokat is eltölt előbb a konyha polcain. De vajon miben tároljuk, és hogyan dolgozzuk fel, hogy az értékes hatóanyagok a lehető legkevésbé sérüljenek?

A legszerencsésebb eset, ha a gyógynövényeket saját magunk termesztjük, mert így a legoptimálisabb időpontban tudjuk leszedni és feldolgozni azokat. A termesztésre alkalmas lehet a kert, a terasz virágládája, de sok gyógynövény egy nagyobb cserépben, az ablakpárkányon is szépen fejlődik. Általános szabály, hogy a növényeket – a felhasználni kívánt rész függvényében – érett állapotában, szárazon és lehetőleg napsütésben vágjuk le.

Gyűjtés

A gyógynövényes könyvek általában segítséget nyújtanak a kedvező gyűjtési időpont meghatározásában, de – különösen a rövid ideig gyűjthető növényeknél – fontos az adott évi időjárás figyelemmel kísérése is. Ugyanígy találunk támpontokat a növények élőhelyéről is. Ezek alapján viszonylag jó eséllyel megtervezhetők a gyógynövénygyűjtő séták. Ennél jobb eredményt csak a szakemberek által szervezett gyűjtőutaktól remélhetünk.
Főleg a szabadban gyűjtött gyógynövényeknél ellenőrizzük, hogy nincsenek-e a leveleken kártevők, csigák vagy más szennyeződés. A piszkos leveleket inkább ne szedjük le, mert a lemosás után a nedves növény nehezebben szárad, gyorsabban penészedik, rothad. Ügyeljünk arra is, hogy az esetleg permetezett, trágyázott földek szegélyéről, forgalmas utak mellől vagy szennyezett vízfolyások partjáról ne gyűjtsünk gyógynövényt.
A leszedett szárakat kosárban, papírzacskóban vagy vászonzsákban vihetjük haza, de kisebb távolságok esetén a kézben tartott csokor is tökéletes megoldás. Termések vagy gyökerek esetén kerülendő a fém gyűjtődoboz, vagy a nejlonzsák, amiben a nedvdús részek gyorsan befüllednek. Ugyanígy nem szerencsés kora reggel, vagy közvetlenül eső után gyógynövényt szedni. Legjobbak a kellemesen meleg, enyhén szellős napközbeni órák.
A növény gyűjtésénél fontos, hogy jól ismerjük azt, és csak annyit hozzunk el belőle, amennyire ténylegesen szükségünk van. Az egyes tövekről is csak annyi hajtást, levelet szedjünk le, amivel még nem veszélyeztetjük további fejlődését, szaporodását.

Feldolgozás

Ha a gyógynövények szerencsésen „hazaértek”, akkor a lehető legrövidebb időn belül el kell kezdeni a szárításukat. A virágot, termést, levelet azonnal megtisztíthatjuk, felapríthatjuk, és szétteregetve szellős, közvetlen napsütéstől védett helyen száríthatjuk. Az előkészítés során a vastag, nehezen száradó részeket, vagy a később feleslegessé váló ágakat, ereket, szárakat távolítsuk el.
Soha ne közvetlenül fémtálcán szárítsunk, hanem inkább falapon, vagy papírral, tiszta textilkendővel borított műanyagon! Hosszabb hajtások esetén a szárítás bevett módja a „fejjel” lefelé történő lógatás. A gyökerek esetében fontos, hogy a kiszedést követően rázzuk le a földet, szükség esetén mossuk meg, és ha a gyökér mérete indokolja, akkor szeleteljük fel.
A szárítás ne tartson túl sokáig, mert a már megszáradt növényi részek csak porosodnak, elveszthetik gyógyhatásukat, ha még heteket töltenek a szabad levegőn. A túl meleg helyen történő szárítás hatására a levelek bebarnulnak, megfeketednek.
A tartósításnak lehetnek más módjai is (lepárlás, fagyasztás stb.), ezeket azonban otthon – komoly szakértelem és eszközigény, vagy más okok miatt – ritkán szoktuk alkalmazni.

Tárolás

A megfelelően száraz gyógynövényeket zöld üvegben, kartondobozban vagy vászonzsákban tárolhatjuk a felhasználásig. A tárolás során ne érje őket napsütés, vagy nagy meleg, illetve a raktári kártevőktől is próbáljuk megvédeni őket (ha saját maguk nem rendelkeznek megfelelő önvédelemmel).
Az otthon tárolt gyógynövényeket érdemes egy éven belül felhasználni és minden évben frisset gyűjteni. Ha egyes gyakran használt fajok esetében az adott évi termesztés, gyűjtés nem jár sikerrel, vagy elfogynak, akkor a kereskedelemben kapható gyógynövényekkel is pótolhatjuk a készletet.

(Barta)