Iskolaigazgatok_konferenciaja1

Iskolaigazgatók konferenciája a köznevelési törvényről

Negyedik alkalommal rendezte meg regionális konferenciáját az ESHA, azaz az Európai Középiskolai Igazgatók Szervezetének Magyarországi tagozata. A Budai Középiskolában megtartott Az igazgatók szerepe a köznevelési törvény tükrében című rendezvényen fővárosi és Pest megyei iskolaigazgatók tájékozódtak a köznevelési törvény miatti változásokról, és mondták el véleményüket.

Kétnapos konferenciát rendeztek iskolaigazgatók számára a Budai Középiskolában szeptember 21–22-én. A nyitó előadást Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kulturális bizottságának elnöke tartotta A köznevelési törvény hatása címmel.
A Hegyvidék polgármestere, volt oktatási miniszter nem titkolta aggályait kollégái előtt a végül elfogadott törvénnyel kapcsolatban. Mint mondta, „az új típusú működésnek több gyengéje van, mint erénye, mert kevéssé tudja kiegyenlíteni a gyerekek otthonról hozott kulturális különbségeit”. Azt mindenképpen pozitívumként értékelte, hogy a kormány hozzányúlt a szétaprózódott oktatási rendszerhez, hiszen az ország 3200 települése közül több mint 2000 tart fenn iskolát, eltérő lehetőségekkel és eltérő hatékonysággal.
„A jó szándék volt a mozgatórugó, a méltányos oktatásra törekvés – emelte ki –, de ez csak pluszforrás rendszerbe kerülésével oldható meg. Ha ezt nincs miből előteremteni, a kiegyenlítés csak anyagi természetű lehet, ami rossz hatással lesz az oktatás színvonalára.”
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a leendő 120 ezer alkalmazottjával Pokorni Zoltán szerint túl van azon az optimumon, ami zökkenőmentesen kezelhető, és komoly gond az is, hogy normatív szabályokkal csak statikus rendszert lehet irányítani – márpedig az oktatás nem ilyen, mert az iskolák igazgatói állandó döntési kényszerben vannak, ezért óhatatlanul mindig a legsürgetőbb kérdéseket kell megoldaniuk. Amíg az iskolák a négyévenként megválasztott képviselő-testületek fennhatósága alá tartoztak, biztosak lehettek abban, hogy a kompromisszumokat is vállaló politikusok megoldásokat keresnek a problémákra – igazolva egyben alkalmasságukat a remélt következő négyéves ciklusra –, ezzel szemben „az apparátusi attitűd szerint a legfontosabb, hogy egyáltalán ne is legyen ügy” – fogalmazott.
Pokorni Zoltán arról is beszélt, hogy a megváltozott teherviselés mennyire módosítja majd az eddigi működést. „Kilencszázmilliárd forint szükséges a közoktatási rendszer üzemeltetésére, ennek felét a normatív támogatás adta, a másik hányadát pedig a fenntartók, azaz az önkormányzatok fizették egyebek mellett a különböző helyi adóbevételeikből, ingatlan-bérbeadásból, vagy rosszabb esetben hitelből. Az önkormányzati bevételek közül azonban sokat magához vont az állam – figyelmeztetett a polgármester –, így az önkormányzatok forrásai jócskán csökkentek.”Konferencia_a_koznevelesi_torvenyrol
Az ennek megoldását hivatott döntés, vagyis az, hogy az állam a szakmai, tartalmi irányítást, az önkormányzat pedig a működtetést végzi, Pokorni Zoltán szerint belátható időn belül gondokat okoz majd, és elkerülhetetlennek véli, hogy még ebben az évben végrehajtsák a köznevelési törvény néhány korrekcióját. Az óraszámok betartása is komoly viták forrása lesz, és előbb-utóbb szükségessé válik a létszámcsökkentéssel járó racionalizálás, de szerinte ez egyelőre – különösen a 2013–14-es tanévben – nem időszerű. „A pedagógusok egyharmada tíz éven belül elmegy nyugdíjba – emlékeztetett az oktatáspolitikus. – Ez, bár válságtünet, mégis lehetőséget ad a probléma finom megoldására.”
A hallgatóságnak a pedagógusok minősítését firtató kérdésére válaszolva Pokorni leszögezte: „Nem azt kellene rögzíteni, hogy a pedagógusnak mit kell megtanítania – azaz »leadnia« –, inkább azt, hogy a gyereknek mit kell megtanulnia. Nagy különbség.”
A hegyvidéki polgármester előadását követően Bak Ferenc, a XVIII. kerületi (korábban a hegyvidéki) önkormányzat irodavezetője arról tájékoztatta a jelenlévőket, mit jelent a váltás az önkormányzatok és az iskolák mindennapjaiban. Egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy ez év végéig el kell készülniük a pedagógiai programok felülvizsgálatának, valamint arra is, hogy januártól az iskolák elvesztik eddigi gazdasági önállóságukat, és költségvetésük sem lesz. Ezentúl az intézmények szabad kapacitásaival, például a tornatermek kiadásával is a működtető gazdálkodik – azt is felülbírálva, mi számít szabad kapacitásnak.
Arra a kérdésre, hogy azok az iskolák, amelyek rengeteg munkával és sok-sok pályázattal a lehető legkorszerűbbre tudták fejleszteni eszközparkjukat, számíthatnak-e – a fővárosi intézmények példája nyomán – arra, hogy „többleteszközeiket” elveszik, és a szerény körülményű iskoláknak adják, Bak Ferenc ezt felelte: „Szerintem az önkormányzatok nem fognak ilyen döntést hozni.”
Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója szerint átláthatatlan adminisztrációs terhek szakadnak az iskolavezetők nyakába. „Három éve vettük át a Kós Károly általános iskolát, és még mindig nem tudtunk a végére érni a teljes leltári átadás-átvételnek” – mondta, majd annak az aggodalmának adott hangot, hogy az új rendszerből hiányzik a tervezhetőség lehetősége.
„A vezetői munka alapja az előrelátó gondoskodás, ez ebben a rendszerben csak teória marad” – hangsúlyozta a hegyvidéki iskolaigazgató, akinek szavait a konferencia hallgatói teljes egyetértéssel fogadták. Szebedy Tas azt javasolta kollégáinak, hogy a „legjobb, ha mindenben a legrosszabbra számítunk, akkor még mindig érhet minket kellemes meglepetés”.
Tóth Tiborné minőségfejlesztési szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy – függetlenül az anyagi, működési és adminisztrációs körülményektől – az iskola hatásfokát mindig az igazgató szakmai felkészültsége és ebből adódó tekintélye határozza meg. A konferencia 22-én délelőtt fejeződött be, amikor a résztvevők az ESHA mint civil szervezet hazai szerepvállalásáról, a civilszervezetek és a pedagóguskamara szerepéről, illetve az előző nap megvitatott központi szabályozás iskolai hatásairól beszélgettek.

AI.