Megerositik_a_helyi_polgari_vedelmet2

Megerősítik a helyi polgári védelmet

Az év elején hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény újjászervezte az országban a polgári védelem rendszerét, ennek keretében megerősítik a helyi szervezeteket. Igaz ez a Hegyvidékre is, ahol az előírások alapján ötszáz fős polgári védelmi szervezetet kell létrehozni. A rendszer átalakításának okairól, a szolgálatra kötelezettek feladatairól, továbbá a kerületet érintő veszélyhelyzetekről dr. Bakondi Györgyöt, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának vezetőjét kérdeztük.

A polgári védelmet egykor arra készítették fel, hogy háborús konfliktus esetén menteni tudja a lakosságot. Ma milyen feladatokat lát el a szervezet?

– Magyarországon a második világháborút követően a polgári védelem elsősorban arra készült, hogy egyszer egy atomháború következményeitől kell megvédeni a lakosságot. Atomháború szerencsére nem tört ki, ám az árvíz, belvíz, özönvizek és az ipari szerencsétlenségek sajnos az életünk részévé váltak. A biztonság érdekében teendő intézkedések, a védekezéshez szükséges eszközök és szakemberek biztosítása új megközelítéseket igényelt. Az volt a tapasztalatunk, hogy a rendszer a korábbi években a polgári veszélyhelyzetek szempontjából nem működött megfelelően. Ezt igazolta 2010 nyara, amikor a gyors lefolyású árvizeknél a szervezetlen, kiképzetlen polgári védelmi szervezetek képtelenek voltak ellátni feladatukat. Ezen változtatott a 2012. január 1-jével hatályba lépő új katasztrófavédelmi törvény.

Jó páran mostanában értesülhettek arról, hogy részt kell venniük a polgári védelem munkájában. Miért van szükség a kötelezésre?

– A polgári védelmi szolgálatban önkéntesek és szolgálatra kötelezettek egyaránt részt vesznek. Önkéntesnek általában azok jelentkeznek, akik szabad idejükben egyébként is a közösségért dolgoznak, bajba jutott embereknek nyújtanak segítséget – e körben említhetjük többek között a vöröskeresztes önkénteseket, vagy a búvárokat, a hegyi, barlangi és kutyás mentőket. A polgári védelem másik, nagyobb csoportját nem az önként jelentkezők alkotják. Ők három kategóriába sorolhatók. Vannak olyanok – például orvosok, mérnökök –, akiket speciális tudásuk miatt kötelezhetünk, hogy egy kihirdetett veszélyhelyzetben vegyenek részt az emberek mentésében. Másik kategóriát alkotnak, akik speciális járműveket, vagy munkagépeket birtokolnak, és eszközeikkel adott esetben segítséget tudnak nyújtani. A harmadik csoportba tartoznak mindazok, akik fizikai állapotuk, élethelyzetük alapján bevethetők olyan katasztrófahelyzetekben, amikor a védekezés során – ilyen helyzet tipikusan egy súlyos árvíz – egyszerre nagyon sok emberre van szükség. Idén a katasztrófavédelem újjászervezése miatt országszerte többen kapnak ezekben a hetekben is felhívást a helyi polgári védelmi szervezet munkájában való részvételre. Nem mindenki érti, pontosan miért is van szükség erre, ezért el kell mondanom, hogy nem egy új elképzelésről van szó: már a rendszerváltás után kétharmados törvényben szabályozták ezt az állampolgári feladatot. Sorkatonai szolgálat ma már nincs, polgári védelmi kötelezettség viszont továbbra is van Magyarországon. A polgári védelmi szervezetek kétharmadát adó települési szervezetek megerősítésének célja az, hogy a települések lehetőség szerint a saját lakosaikkal tudják megvédeni magukat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a helyiek egyedül maradnának a bajban: szükség esetén a komplexebb feladatellátásra kiképzett megyei egységek, vagy az országos hatáskörrel működő szervezetek nyújthatnak segítséget. Utóbbiak körébe tartoznak az állami szerveknél, illetve a nagyobb cégeknél létrehozott csoportok.

Hogyan zajlik a szolgálatra beosztottak felkészítése?

– Alapképzés, szakképzés, továbbképzés, vezetői képzés egyaránt zajlik, valamennyi szinten azonban csak a vezetőknek kell átmenniük. Az alapképzés hatórás, ezen minden beosztott részt vesz. Az alapszintű felkészítésen bemutatjuk a katasztrófavédelmi rendszer működését, a védekezésben részt vevők jogait és kötelezettségeit – tehát azt, hogy veszélyhelyzetekben mik a legfőbb tennivalók.

Az ország számos területén az árvizek jelentik a legnagyobb veszélyt, de mi a helyzet a XII. kerületben? Miféle kockázatokkal kell szembenézniük az itt élőknek?

– Magyarország első, legfontosabb veszélyforrása a víz. A Hegyvidéken az árvíz nem jelent veszélyt, a rövid idő alatt nagy mennyiségben lezúduló eső viszont igen. Előfordulhat, hogy a Hegyvidék meredek lejtőin egy esőzés miatt nagy tömegben ömlik le a víz, és szükség lehet nemcsak a tűzoltók, hanem a polgári védelmi szervezetek munkájára is. Elsősorban olyan feladatoknál, amelyeknél nem speciális szaktudás, hanem fizikai erő kell. Természetesen más szélsőséges meteorológiai jelenségekre is szükséges felkészülni: ilyen lehet egy szélvihar, vagy télen egy hosszan tartó, intenzív havazás. A kockázatok között meg kell említeni a csillebérci kutatóreaktor jelenlétét is; a létesítmény miatt azonban a XII. kerület veszélyeztetettsége egyáltalán nem magasabb, mint mondjuk a XIII. kerületé, amely a Duna-parti elhelyezkedése miatt árvízveszélynek van kitéve. A csillebérci kutatóintézetnek egyébként saját üzemi polgári védelmi szervezete van, amely szükség esetén helyben megteszi az előírt óvintézkedéseket. Tudni kell, hogy veszélyhelyzetek során legelőször mindig a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeteket vetjük be. Amennyiben ezeknek az erői nem elegendők, akkor a rendőrség és adott esetben a Magyar Honvédség alakulatait alkalmazzuk. Csak a hivatásos szervezetek bevetése után, azok támogatására, egy tömegerő, vagy adott esetben speciális tudás biztosítása érdekében mozgósítjuk a helyi polgári védelmi szervezeteket.

A hegyvidéki iskolákból minden évben sokan részt vesznek a kerületi katasztrófavédelmi versenyeken. Számítanak arra, hogy a fiatalok a későbbiekben polgári védelmi szolgálatot látnak el?

– Igen, bízunk benne. Jó példa erre a Közép-budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület, amelyet a kerületi ifjúsági versenyeken sikeresen szereplő fiatalok alakítottak meg évekkel ezelőtt. Szeretnénk, ha minél több fiatal bekapcsolódna a katasztrófavédelem munkájába, s ennek érdekében egy új programot is indítottunk: a középiskolák első-, másod- és harmadéves diákjai az érettségihez szükséges ötven óra közösségi szolgálatot a katasztrófavédelem égisze alatt is teljesíthetik. A közösségi szolgálat keretében a fiatalok megismerhetik a katasztrófavédelem főbb területeinek, tűzvédelmi, iparbiztonsági és polgári védelmi rendszereinek a felépítését. A szolgálat persze nemcsak az ismeretek átadásáról, hanem az együvé tartozás érzésének erősítéséről is szól. Arról, hogy szükség esetén másokkal együtt, egy csapatban nyújthatunk segítséget saját közösségünk bajba jutott tagjainak.Megerositik_a_helyi_polgari_vedelmet

K. D.