Mérsékelték a légi forgalom zaját
Megnövelt emelkedési szög, magasabban történő fordulás, a fel- és leszállás szabályainak szigorítása – az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést vezettek be a repülőforgalomban, amelyek a zajterhelés csökkentését szolgálják. A Hegyvidéken élők nyugalmának biztosítása érdekében Pokorni Zoltán polgármester kért intézkedést az illetékes minisztériumtól.
A Hegyvidék feletti zajos repülőgép-forgalom miatt korábban sok panasz érkezett a Hegyvidéki Önkormányzathoz, ezért a kerület polgármestere az ágazatot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közreműködését kérte a zajártalom csökkentése érdekében. A tárca infrastruktúráért felelős államtitkára, dr. Völner Pál arról tájékoztatta Pokorni Zoltánt, hogy az elmúlt években számos zajcsökkentő intézkedés történt, és bevezetés előtt állnak olyan eljárások, amelyek az alacsony magasságban történő átrepülések számának mérséklését szolgálják.
Az intézkedések közé tartozik, hogy a légi irányítás 3,5%-ról 5,5%-ra növelte a repülőgépek emelkedési szögét, ezáltal rövidebb idő alatt érnek el nagyobb magasságot, vagyis a földről rövidebb ideig észlelhető erősebb hanghatás. A gépek fordulási magasságát 3000 lábról (900 méter) 7000 lábra (2100 méter) emelték, ezért a fordulás okozta zaj most nagyobb magasságban keletkezik, ami szintén csökkenti a lakosság zajterhelését.
Az előírt repülési útvonalakat több alkalommal is módosították oly módon, hogy azok a kevésbé sűrűn lakott területek, például ipari negyedek felett helyezkedjenek el, vagy olyan részeket, főként forgalmas autóutakat érintsenek, ahol a repülőgép zaja alig emelkedik ki az alapzajból. Megszigorították a repülőtér megközelítésére és elhagyására vonatkozó előírásokat, illetve az ezektől való eltérések kivizsgálását, aminek köszönhetően az elmúlt években drasztikusan csökkent a szabályoktól való indokolatlan eltérések száma.
Völner Pál válaszában kitért arra, hogy a főváros és az agglomeráció mára annyira benépesült, hogy nincs olyan összefüggő, lakatlan területsáv, amely lehetővé tenné, hogy a repülőgépek végig lakatlan vagy ritkán lakott terület felett közelítsék meg, illetve hagyják el a futópályákat. A nyomvonalak megváltoztatásával elvileg lehetne csökkenteni egy-egy terület zajterhelését, ám ez csak egy másik lakónegyed rovására történhetne. A 2006-ban elvégzett légtérszerkezeti módosítások során a XII. és a II. kerület felett korábban létesített, a nyugat-északnyugat felé haladó légi forgalom rövidebb útvonalon való kivezethetősége érdekében kialakított indulási eljárást megszüntették, éppen az érintett lakók észrevételei miatt; további hasonló korlátozásokra azonban jelenleg nem látszik lehetőség.
Folyamatosan vizsgálják ugyanakkor azoknak az eljárásoknak a megvalósíthatóságát, amelyek a főváros és az érintett agglomerációs települések zajterhelését csökkentenék a repülésbiztonság maximális szavatolása mellett. Ezek egyike a nyomvonaltartási pontosság javítását szolgáló, úgynevezett PBN (Performance-based Navigation), azaz teljesítményalapú navigáció, amit várhatóan már jövőre bevezetnek.
A PBN alkalmazásával az induló járatok esetében leszűkülhet az a képzeletbeli folyosó, amelynek határain belül a gépek jelenleg szabadon mozoghatnak. Ennek következtében a légi járművek sokkal pontosabban követik majd a repülési útvonalakat, így jelentősen csökken a zajterheléssel érintett területek kiterjedése. Fejlesztés alatt áll a CDA (Continuous Descent Approaches), a repülőterek „folyamatosan süllyedő megközelítésének” rendszere is, ami felválthatja az eddigi lépcsőzetes süllyedés technikáját, ezáltal jóval kisebb lehet a repülőtértől távolabbi területeket érintő zajártalom.
Az intézkedések sorában említette az államtitkár a zajdíj bevezetését is, ami csendesebb repülőgépek üzemeltetésére és az éjszakai órák elkerülésére ösztönzi a légitársaságokat. A nappali és az éjszakai időszakra vonatkozó díj között ugyanis tízszeres, a legzajosabb és a legcsendesebb gépek után fizetendő összeg között pedig ötszörös a különbség.
z.