BBTE1

BBTE: épség, erő, egyetértés, erkölcs

A XIX. század első felétől sorra alakultak olyan magántársaságok, amelyek tagjai tornatanár segítségével kívánták edzeni magukat. Ezek közé tartozott az 1869-ben létrejövő Budai Tornaegylet, amelynek jeligéje német mintára a 4 „F” volt: Feddhetetlen, Fürge, Férfias, Független, ezt később 4 „E” betűre (Épség, Erő, Egyetértés, Erkölcs) változtatták. Előbb meghonosították a növendéktornázást, majd megindult a vívótanfolyam is.
Az egyesület neve 1875-ben Budapesti Tornaegyletre változott. Még ebben az esztendőben felvette tevékenységi körébe a korcsolyázást és a csónakázást is. 1879 januárjára felépült a tornacsarnoka, amihez a székesfőváros tanácsa a krisztinavárosi Horváth-kert egy telkét harminckét évre az egyletnek adományozta.
Hogy megkülönböztessék a többi fővárosi sportegyesülettől, a név 1885-ben Budapesti (Budai) Torna Egyletre (BBTE) módosult, így is tartja számon az emlékezet. A BBTE érdemeinek elismeréseként az 1887. március 21-én rendezett csarnokbeli dísztornát I. Ferenc József császár is megtekintette.BBTE2
Az egyesület 1892-ben új helyre, kerületünk határára költözött. Ekkor kapta meg ugyanis az egykori agyagbánya helyét azon az akkor névtelen területen, amelyet ma Széll Kálmán térként ismerünk. Az itt feltörő talajvíz segítségével telente már korábban is korcsolyapályákat alakítottak ki. A bánya gödreit feltöltötték, és sportpályákat építettek. A millenniumi ünnepségeket követően a vezetőségnek sikerült megszereznie az ezredévi kiállítás sörkóstoló pavilonját, amelyet klubházként állított fel a pályák mellett. Ezzel egy időben elkészült a BBTE 9000 négyzetméteres uszodája is a téren.
A századforduló táján az atlétikával, a női tornával és a gyermektornával egészült ki az egylet működési köre. 1903-tól folyamatosan egyre több kirándulást, túrát szerveztek, megalapozva ezzel a „turistarészleget”. Később a szánkózással, a gyep- és jéghokival, a pingponggal és a céllövészettel bővült a sportágak száma a BBTE-ben.
Az egyesületen belül torna és atlétika, korcsolyázás és tenisz, valamint vívás és turistaság szakbizottságokat hoztak létre 1909-ben. Szigorították a tagfelvételt, vizsgához kötötték a rendes taggá válást. 1913-ra felépült az új, nagy csarnok a Széll Kálmán téren, amelyet örömmel vettek birtokba a korcsolyások is. Érdekesség, hogy az épület Sándy Gyula építész tervei alapján készült – ő volt a szomszédban 1921-ben felépülő Postapalota tervezője is.
Komoly presztízsértéket jelentett a síszakosztály megalakulása, amelynek sikerei azért is örömmel töltötték el az egyesület vezetőit, mert 1892-ben éppen a BBTE két jeles tagja, Bély Mihály és Demény Károly honosította meg Magyarországon a sportszerű síelést. Másrészt a földrajzi elhelyezkedés miatt is kötelességnek érezték ilyenformán ápolni a hagyományokat.
A főváros 1939-ben felmondta a pálya bérletét, sőt elrendelte a klubház lebontását. Az adminisztráció és a társadalmi élet továbbvitelét az egyesület egy Csalogány utca 50. alatti, négyszobás lakás, majd egy Pasaréti úti villa bérlésével oldotta meg. Az utolsó pillanatban – a tornacsarnok fejében – a BBTE szép pályát kapott a Pasaréti úton, ezt az 1940-es években vették birtokba a sportolók.
A második világháború viharai után helyreállították a pasaréti létesítményt. Nem maradtak el a sportsikerek: az egyesület tornacsapata 1945 nyarán megnyerte az országos bajnokságot, de a teniszezők, a kosarasok és a gyephokisok is taroltak.BBTE3
Az egyesület létét azonban komoly veszély fenyegette, a durvuló hatalmi harcban egyre több sportegyesületet szüntettek meg ebben az időszakban. Elsősorban azokat a klubokat számolták fel, amelyek szép létesítménnyel és színvonalas élsportolói gárdával rendelkeztek. A Budapesti (Budai) Torna Egylet 1947-ben jutott erre a sorsra, egy tollvonással feloszlatták a nagy hagyománnyal rendelkező, patinás egyesületet. Az élsportolók egy részét a Vasas vette át. A feloszlatás után is együtt maradt a turistaszakosztály, tagjai baráti körként működve még évekig járták az országot.
Ritka a mai világban egy 140 éves múltra visszatekintő sportegylet, amely őrzi a hagyományait. A BBTE közel másfél évszázadot és pusztító háborúkat is túlélt, s néhány egykori egyleti tag még mindig összejár, klubnapokat tart, emlékezik a régvolt időkre.

B. A.