A képzőművészet filozófia

Digitalizáció, globalizáció, piac, kultúra, művészet. Hogy milyen valójában a XXI. század, arról Oláh Mátyás László Antik pop című kiállításának finisszázsán és könyvbemutatóján Antal István író, műsorvezető, Jonathan Ouisse festő, grafikus, Andrási Erika művészettörténész, Kádár Bálint építész, Szűcs László Gergely filozófus és Varga Krisztina, a Széphalom könyvkiadó munkatársa beszélgetett.
„A tömegtermelésről, a digitalizációról szól a mai világ – fogalmazott Kádár Bálint. – Az építészetben is vannak válságok, és ez nem csak a pénzre vonatkozik; ma mindent lehet formailag építeni, másolni.”
Az Oláh Mátyás László munkásságát bemutató könyvről Antal István így vélekedett: „Bármennyire is el akarunk szakadni a Guttenberg-galaxistól, még mindig a papír adja azt a szédítő és mámorító érzést, aminek köszönhetően fellapozhatjuk Oláh Mátyás László életművét. Ritkán találkozunk olyan emberrel, akiben egyszerre él a klasszicitás, a modernitás és az irónia, emellett hihetetlen erejű táblaképeket képes elénk tárni.”
Oláh Mátyás László így vallott művészetéről: „Dinamikus korban élünk, amelyben a jelen bizonytalan, és az alkalmazkodás kulcsfontosságú. A modern ember életében semmi sem biztos. Próbálkoztam már azzal, hogy pozitív utópiát kreáljak, de még nem érzem magam elég felkészültnek. Számomra a képzőművészet filozófia.”
A művész jövőre szintén a Hegyvidék Galériában mutatja be munkáit, amelyek fókuszában a rendszerváltozás áll majd. „Azért választottam ezt a témát, mert ha minden ellenérzéssel visszagondolunk, akkor látjuk, hogy az elmúlt huszonnégy évben az egyetlen igenelhető esemény a rendszerváltás volt… Aztán kiderült, hogy ez nem a Kánaán. Ha megnézzük a statisztikákat, az emberek jobban érezték magukat a kommunizmus alatt. Ugyanakkor senki sem mondja azt, legyen újra kommunizmus. A pénznél fontosabb a szabadság.”

BM