Regi_vamhazak1

Régi vámházak

A XII. kerület néhány nagyobb csomópontjánál régi, vörös téglás épületek láthatók, amelyek jelenleg különböző funkciókat töltenek be, de aki nyitott szemmel jár, felfigyelhet hasonlóságukra. Ezek voltak a régi városhatáron álló vámházak, amelyekből a XXI. századra már sokat lebontottak.
A város vámszedési joga 1703-ig nyúlik vissza az időben, amikor I. Lipót király kiváltságlevelet adott Budának, hogy vámot és illetéket szedhet. Az uralkodó kikötése az volt, hogy cserében fenn kell tartani a köztisztaságot.
A kiváltságlevél a már amúgy is működő gyakorlatot hagyta helyben, hiszen a Budára érkező hajóknak jóval korábban is kellett „karóbért” fizetniük, ami a hajó karóhoz kötésének díját jelképezte a rakpartokon. A vámkötelezettség tárgya volt minden olyan árucikk, amely vasúton, hajón vagy bármilyen más járművön a városba érkezett.

A városhatárnál tehát illetéket kellett fizetni minden áruért, amit behozni kívántak Budára, de a gyalogosokkal senki nem törődött, ők azt vittek magukkal, amit akartak, csak a járműveket vizsgálták át. Így például a Zugligetből érkező villamos is megállt a Szent János Kórháznál lévő vámháznál, és a vámos átnézte az utasok csomagjait.Regi_vamhazak2
Buda területét vámvonalak határolták, amelyeket ma is fellelhető nagyméretű terméskő hasábokkal jelöltek meg, sőt még árkot is ástak a nyomatékosítás kedvéért. Ezek a határkövek a mai napig megtalálhatók a Jánoshegyi út mentén.
A városba érkező útvonalaknál vámházakat, hivatalos megnevezéssel bárcázó állomásokat állítottak fel. Ilyen volt korábban a Győri út és Alkotás utca találkozásánál, mert erre hozták le a Sas-hegy oldalán termelt bort a Krisztinavárosba.
Az Istenhegyi és a Németvölgyi út találkozásánál is állt egy bárcázó állomás, csakúgy, mint a már említett épület a Szent János Kórház mellett. A forgalma az utóbbinak volt a legnagyobb, hiszen a Budakesziről, Solymárról, Nagykovácsiból, Hidegkútról érkező utak itt érték el a városhatárt. Fontosságát jól mutatja, hogy a fogaskerekű hídjának közelében, a Városmajor utcában még egy „javadalmi őrségi laktanyát” is létesítettek. A vámházban ma egészségügyi intézmények működnek, a laktanyában pedig lakásokat alakítottak ki.
Későbbi építésű vámház a Szépjuhásznénál található épület, amely ma is áll, és magántulajdonban van. Ezek az épületek a vámszabályok változásával egy időben, 1930-ban elvesztették jelentőségüket, többségüknek új funkciót találtak.

B. A.